A Kossuth utca 6-os számú ház a falu közepén, az úgynevezett Falu-derékban helyezkedik el. Faluderéknak nevezik a helybeliek a Főszögtől délre fekvő falurészt az 1802-ben épült református templomtól egészen a református gyülekezet által 1856-ban emelt iskoláig. A ház előtt folyik mély mederben a Balázs-kútból eredő patak, az Alsógát, melynek vize nyolc patakmalmot hajtott egykor, ma pedig Várkony és Pécsvárad vezetékes vízellátását segíti.

A Tájház telke szabályos, soros beépítésű. A lakóépület hátsó hosszú homlokzatával az északi telekvonal mentén helyezkedik el, rövid homlokzata az utcára néz. A ház folytatásában található a gazdasági rendeltetésű hátsóépület. E mögött áll kissé távolabb áll a disznóól, majd leghátul keresztben az istállós pajta, mely udvarra és kertre osztja a belső telket. Az istálló udvari oldalának támaszkodik a féltetős árnyékszék. Itt láthatjuk a nyomós szivárványos kútat is. Az udvart az utca felől kőkerítés határolja, melynek szögletében, a főhomlokzat előtt kiskertet találunk.

A telek hátsó része a hostél, ezen belül az istálló mögötti rész a szérű, az egykori nyomtatás helye, a szérűtől kifelé fekvő rész pedig a Szilvás. Rajta keresztül vezetett a belső kocsiút a határba.

A ház négy helyiséges, terméskő alapozású, vályogfalú épület, néhol a vályog közé azonban követ raktak. Beosztása elsőház-első konyha-szoba-hátsó konyha. Déli frontján gang húzódik végig. Hossztengelyében dongaboltozatú pince helyezkedik el, melynek bejárata az utcai homlokzatról nyílik.

A házhoz toldva, de külön fedél alatt áll a hátsóépület, benne kamra-nyárikonyha-spájz, huszáristálló, kacsaól-tyúkól és kocsiszín. Tetőszerkezetük állószékes, a ház födéme szalmapólyás, tapasztott, a hátsóépületé deszkaborítású.

A lakóépület arányos tömege, színvonalas részmegoldásai szakavatott kőművesre vallanak. Különösképpen a főhomlokzatok kialakítása. Míves vakolatdíszítése, kannelúrázott tornácoszlopai a népművészet remeklései: a klasszicizáló késői barokk és a klasszicizmusból kisarjadó stílusok elemei ötvöződnek rajta népi díszítőmotívumokkal a paraszti ízlés igényei szerint.

Az oromfal dátuma 1858: ebben az évben építtette a házat Dékány Máté, a 24 holdas gazda. Az oromfal közepén látható DM monogram betűi az ő nevét rejtik. A házat mindvégig a gazda egyenesági utódai lakták, míg 1981-ben kihalt belőle utolsó lakója is, Hosszú János.

Zentai Tünde