Eseménynaptár
2018. július
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2018.07.18. - 2018.10.31.
Szeged
2018.07.13. - 2018.09.02.
Budapest
2018.07.07. - 2018.11.04.
Budapest
2018.07.07. - 2018.10.14.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.23.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.01.
Baja - Szentistván
2018.07.04. - 2018.09.20.
Budapest
2018.07.04. - 2018.09.30.
Budapest
2018.07.03. - 2018.12.31.
Veszprém
2018.07.01. - 2018.07.31.
Tiszafüred
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzen - Sellye
Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzen
Cím: 7960, Sellye Köztársaság tér 6.
Telefonszám: (73) 480-245, (73) 480-201
Nyitva tartás: X.1-III.31.: K-Szo 10-14
IV.1-IX.31.: K-V 10-12, 12:45-16
Az 1950-es évek elején néhány lelkes pedagógus és közművelődési szakember elhatározta, hogy Sellyén, az Ormánság "fővárosában" múzeumot létesít... Az összegyűlt anyag a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi osztályára került azzal a feltétellel, hogy a múzeum - saját anyagát is felhasználva - kiállítást rendez Sellyén. E kiállítás a Draskovich kastélyban nyílt meg 1960. április 4. tiszleletére, az Ormánság népművészetéből címmel.

A további gyűjtések sok új anyagot hoztak, s miután a kastély diákotthon lett, a kiállítást is át kellett telepíteni a községi tanács épületébe. Felvetődött a gondolat, hogy a Böhönyei Gizella, Fekete Sándor, Jelics László, Pápay Jenő, Varga Lajos, Vass Zoltán, Zentai János és mások által gyűjtött anyag, illetve a pécsi múzeum gazdag ormánsági gyűjteménye nagyobb kiállítást érdemelne.

1966 októberében, a Pécs-baranyai múzeumi és műemléki hónap keretében nyílt meg a volt katolikus iskola épületében a jelenleg is látható tárgyakból egy kiállítás, melyet 1967 októberében kibővítettek. Az akkoriban még Sellye nagyközség címet viselő település vezetősége tette lehetővé, hogy 1968. októberében az udvaron egy skanzen is létesüljön, melynek fő látványossága a talpakra épített parasztház volt, emellett hamarosan elkészült a (szintén talpakra épített) ólaspajta és méhes, valamint egy gémeskút is. 1969. október 12-én leplezték Ie a sellyei múzeum névadójáról, Kiss Gézáról készült mellszobrot, Stöckert Károly alkotását, mely a fejlődő nagyközség dísze lett.

A további bővítésnek köszönhetően felépült a gabonáskamra, a harangláb és a kovácsműhely is - egy-egy ormánsági településen fellelhető építmények pontos másaiként. A sellyei Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzen így nyerte el végleges, ma is látható formáját.

(Forrás: Mándoki László: Az Ormánság népéletéből)
Állandó kiállítások
Talpasház
Az udvarra kilépő látogatót jobbról egy faragott harangláb fogadja, melyet kb. 1890-ben készítettek Gyöngyfán, s onnan telepítették át ide, a sellyei Skanzenbe. Az udvar hátsó részén egy csányoszrói talpasház másolata látható, mely 1968-ban épült hagyományos, e vidékre jellemző technikával. A ház belsejében 3 helyiség található (szoba-konyha-kamra). tovább
A tárlat az eddig fellelt legkorábbi, sellyei vonatkozású fotográfiák keletkezési idejétől, az 1800-as évek végétől egészen az 1997-es várossá avatásig villant fel epizódokat a település, valamint az itt lakók életéből. tovább
A drávamenti horvátok népviselete
A múzeum néprajzi gyűjteménye általános áttekintést nyújt az Ormánságról, mely az "egyke" hazájaként került be a köztudatba annak ellenére, hogy az egykézés nemcsak magyar, hanem délszláv és német nemzetiségű lakosságunknál, és nemcsak Baranyában, hanem az ország más vidékein is elterjedt gyakorlat volt a múlt század közepétől. tovább
Fonógép
Limper Jenő 1906. november 12-én született Sellyén, a Lendvai nevet a 30-as években vette fel. A kötélverő mesterséget mostohaapjától, Gertner Józseftől tanulta. A szintén sellyei születésű Kasznár Erzsébettel kötött házasságából két leánygyermekük született, így fiú utód nélkül nem tudta átörökíteni a mesterségét és a műhelyét. tovább