Taksony a legrégebbi Pest megyei községek egyike. Ez a terület a magyarság honfoglalása idején a fejedelem szálláshelye, később Taksony vezér birtoka volt. A török időkben a település virágkorát élte, ám a Buda felszabadítására szervezett hadjárat idején elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején több hullámban érkeztek telepesek a Német-Római birodalom területéről, legtöbben Baden-Württemberg tartományból. A szorgos németek hamarosan újra felvirágoztatták a vidéket.

A tájház 200 éves épülete eredetileg a Gajerhoz család birtoka volt, akik ragaszkodtak hozzá, hogy csakis múzeumi vagy közösségi célokra válnak meg tőle. Az önkormányzat végül megvásárolta és a Dunamenti Svábok Taksonyi Baráti Köre gondoskodott felújításáról és berendezéséről. 1994-ben nyitotta meg kapuit.

A hagyományosan hosszú parasztház a 19. század elejének építészeti divatja szerint épült. Az első szoba az ún. "fájrada stub" (tisztaszoba), ahová ritkán léptek be, majd a konyha következett, azután a hátsó szoba, ahol aludtak és egy második konyha kamrával. Az épület legvégén volt az istálló. A házakat akkoriban fehérre meszelték, a szimpla ablakokat, a kisméretű ajtókat és a kerítést zöldre mázolták. A ház körül mindent, amit lehetett maguk készítettek.

Jelenleg három szobát rendeztek be teljesen, melyeket az udvarral, istállóval és csűrrel együtt szívesen mutatnak meg az idelátogatóknak. A vendégek megnézhetik a régi bútordarabokat, kézimunkákat, ágyneműt, kéztörlőket, fotókat, a rendkívül gazdag Bibliagyűjteményt, a népviseleteket, konyhai és mezőgazdasági eszközöket, sőt a kiállítás gondnokai ízes taksonyi német nyelvjárásban mesélnek nekik a régmúltról is.

Élő múzeum: konyhájában finom taksonyi specialitásokat főznek, a kemencében ismét kenyér sül és olyan süteménykülönlegességek, mint például a "prezkadle". Rendszeresen találkoznak itt a taksonyi egyesületek, valamint a Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai.