Eseménynaptár
2019. augusztus
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2019.08.18. - 2019.08.18.
Debrecen
2019.08.17. - 2019.08.17.
Budapest
2019.08.17. - 2019.08.17.
Veszprém
2019.08.15. - 2019.09.20.
Budapest
2019.08.10. - 2019.08.10.
Budapest
2019.08.10. - 2019.12.31.
Székesfehérvár
2019.08.05. - 2019.08.09.
Budapest
2019.08.04. - 2019.08.04.
Szécsény
2019.08.03. - 2019.08.03.
Budapest
2019.08.03. - 2019.08.03.
Debrecen
2019.08.03. - 2019.11.17.
Debrecen
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.20. - 2019.11.10.
Kápolnásnyék
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.11. - 2019.10.31.
Békéscsaba
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
Mezőcsáti Tájház - Mezőcsát
A múzeum épülete
Cím: 3450, Mezőcsát Mátyás Király u. 37.
Telefonszám: (49) 353-953
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezéssel
A ház építtetője Nagy Tamás, egy 70-80 kh-on gazdálkodó középbirtokos volt. Az épület 1883-ban a család tulajdonában lévő ólaskertre épült, amelyen az építést megelőzően már állt egy istálló és néhány egyéb gazdasági épület. A méretei, az alaprajzi tagolása, az igényes külső formai megjelenítése, a lakószobáinak berendezése a kisnemesi lakóházépítés és lakáshasználat mezőcsáti hagyományait tükrözik.

A lakóházat övező egykori gazdasági épületek mára eltűntek, közülük csak a pince és a gémeskút maradt meg. A telket palánkkerítéssel kerítették, a kerítés mellett a telek minden oldalán akácfák álltak, az udvarra eperfákat ültettek. A nagyméretű telek az állattartás, a gazdálkodás igényeit szolgálta, nem folyt rajta kertművelés.

A II. világháború utáni évek politikai kényszerei miatt a családi gazdálkodás leépült, fokozatosan eltűntek a lakóház környezetéből a funkcióikat vesztett gazdasági épületek. A lakóházat a benne lakók hagyománytisztelete és a szűkös anyagi körülményei mentették meg az eltűnéstől. (A 60-as évektől fellendülő építkezési hullám nyomán sorra tűntek el a városunkból a kisnemesi és paraszti építkezés szép emlékei.) A házat 1972-ben műemléki védelem alá vonták.

A 80-as évek végétől a ház az építtető leszármazottainak munkája nyomán megújult, szobáinak berendezése az építés évtizedeit követő állapotoknak megfelelően rekonstruálódott. 1994-re a család az idegenforgalom számára is látogathatóvá tette az épületet. Újságcikkek, rádió- és televízió műsorok, turisztikai kiadványok segítették a bemutatását, 1998-ban egy kiadvány jelent meg róla.

Az eltelt évek alatt sokan látták: diákcsoportok, turistacsoportok, családdal kirándulók, külföldiek. A város és a környék iskolásai rendhagyó honismeret órák keretében, szakköri foglalkozásokon, rajz órákon látogatják. Szakmai segítséget adott főiskolások, egyetemisták diplomamunkáinak elkészítéséhez. A ház múzeumi kínálatát bővíti egy a városban és múzeumok archívumaiban gyűjtött fotó- és írott dokumentum gyűjtemény, amely megidézi a régi Mezőcsát népéletét, településszerkezetét, utcáit, házait.

Az épület legnagyobb belső terű helyiségének, a kamrának eredeti berendezését (nagyméretű gabonahombárok) elbontották, rekonstrukciója nem volt megoldható. A helyiséget kiállítótérré alakították, időszaki kiállítások, csoportfoglalkozások helyszíne lett. Az átalakítással az épület minden helyisége múzeumi funkciót teljesít, szakmai, kulturális és turisztikai célokat szolgál.

2003-ban muzeális intézményként minisztériumi működési engedélyt kapott, így része lett az országos múzeumi hálózatnak.