Eseménynaptár
2019. június
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2019.06.26. - 2019.06.28.
Budapest
2019.06.25. - 2019.06.25.
Veszprém
2019.06.24. - 2019.06.28.
Vác
2019.06.24. - 2019.06.28.
Győr
2019.06.24. - 2019.06.28.
Budapest
2019.06.22. - 2019.06.23.
Budapest
2019.06.22. - 2019.06.23.
Budapest
2019.06.22. - 2019.06.23.
Debrecen
2019.06.22. - 2019.06.22.
Budapest
2019.06.22. - 2019.06.22.
Budapest
2019.06.22. - 2019.11.02.
Pécs
2019.06.22. - 2019.09.01.
Mosonmagyaróvár
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szentes
2019.06.22. - 2019.06.26.
Budapest
2019.06.22. - 2019.08.31.
Pécs
2019.06.22. - 2019.07.31.
Tiszafüred
2019.06.22. - 2019.07.31.
Győr
2019.06.22. - 2019.12.31.
Budapest
Nagy Dezső Művelődési Ház Falumúzeum - Cigánd
A múzeum épülete
Cím: 3973, Cigánd Fő u. 54.
Telefonszám: (47) 534-012
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezéssel a +36 (47) 534-012-es telefonszámon, hétvégén és ünnapnap a +36 (70) 626-8280-as telefonszámon; illetve a tájház e-mail címén bármikor.
A cigándi Falumúzeum épülete a húszas évek paraszti polgárosodási folyamatába bekapcsolódó falut eleveníti meg.

A Falumúzeum mai formája rekonstrukció eredménye. A felújítás során végzett falkutatások alapján eredetileg szoba - pitvar - kamra - szín beosztású volt és építési ideje az 1900-as évekre tehető. A beltelkek szűkössége miatt Cigándon is kialakultak, az ún. hosszúudvarok, amelyeken több ház helyezkedett el. Egy ilyen hosszúudvar szomszédságában, de már egy újabb önálló telken kapott helyet a 20. század elején az épület. Cigánd az északi magyar háztípus területéhez tartozik, ahol az 1890-es évekig a szobai, lapos belülfűtős, kabolás kemence szolgáltatta a meleget. A füstöt ferde kürtő ( a kabola) vezette a pitvarba, ahol tűzpadkán, a kocikon lehetett főzni és a füst a szabadkéményen át távozott.

A 19. század elején általános még a paticsfal, azonban a század során elterjedtek a különböző sárfalak. Az épületek szarufás tetőszerkezetűek voltak és leginkább náddal fedték. A tetőt díszítő csúcsdíszek (nyársak) jellegzetes színfoltjai voltak a falunak. A házhoz általában kamra is csatlakozott, de léteztek több szoba-konyha egységből álló hosszúházak is ott, ahol több család volt kénytelen együtt lakni. Az épületeket nyitott szín zárhatta le. Tornác nem volt jellemző a vidéken. Az istállók (helyi nevén ólak) az udvaron külön álltak valamikor, azonban a századforduló tájékától fokozatosan egybeépültek a házzal.

Régi fotó alapján újra felépült a ház elején lévő pillér, ismét nádtetőt kapott. A falazott oromzatot statikai okokból, a régi mintáknak megfelelő deszka oromzat váltotta fel. A hátsó gazdasági helyiségek helyén, egy nagyméretű foglalkoztató és közösségi helyiséget alakítottak ki. A Falumúzeumban négy helyiség látogatható: két enteriőr - a tisztaszoba és a pitvar - és két kiállító helyiségben szőttes - és helytörténeti kiállítás.

A 20. század közepe óta a lakáskultúra területén jelentős változások következtek be. A népi építészet megfigyelhető jegyei is szépen mutatják, hogy Cigánd két tájegység határán fekszik. A régi kabolás kemence, és a padkák hiánya a pitvarban az északi háztípusra jellemzőek, de a katlan megjelenése már alföldi jellegzetesség. Szintén alföldi vonás, hogy nincsenek csűrök. Cigándon is csupán néhány egyszerűbb és viszonylag újabb építésű található, amely egyértelműen Felvidéki hatás.

A Falumúzeum épülete eredetileg három helyiségből (szoba, pitvar, kamra) és egy hozzáépített nyitott ereszből állt. Az épület építési idejéről árulkodik, hogy már nem találunk benne kabolás kemence nyomát, hanem csupán csikómasina füstelvezető nyílását. Az épületen a 20. század folyamán számos átalakítást végeztek. Az 1920-as évek körül a lakószobából tisztaszobát, míg a kamrából hátsó szobát alakítottak ki. A nyitott színből hátsó konyhát építettek kemencével, de már zárt füstelvezető járattal. A házat hosszirányban tovább bővítették új eresz és istálló építésével. A telken a házzal szemközt- a megszűnt kamra és szín pótlására-, újra felépítettek e két egységből álló önálló épületet.
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A Falumúzeum negyedik helyisége, a helytörténeti kiállítótér, a falu múltjáról és nagyjairól emlékezik. Látható Cigánd első említését tartalmazó oklevél másolata és az 1571-ből származó dézsmajegyzék is, mely először említi az itt élő jobbágyok névsorát. tovább
Részlet a kiállításból
Az első szoba az 1920-as évek fűtetlen tiszta szobáját mutatja be. Jellemző rá az újabb, flóderes és furníros asztalbútorok (sifon és komót) és a régi sátoraljaújhelyi festett bútorok (karosláda és nagyláda) keveredése, és a párhuzamos szoba elrendezés. A falakat hollóházi és telkibányai keménycserép tányérokkal díszítették, és családi, illetve I. világháborús fényképekkel, emléklapokkal. tovább
Részlet a kiállításból
A ház régi hátsó szobájában tekinthető meg a jelentős textilgyűjtemény és a kenderfeldolgozás tárgy- és eszközanyaga. Legtöbb a régi széles mintájú szedett csíkosból látható, ami a 19. század második felétől, az 1920-as évekig jellemezte Cigánd népművészetét. Az újabb stílusú, rakott vagy tót rózsás szőttes is helyet kapott itt, ez utóbbi az 1930-40-es években terjedt el és vált meghatározóvá. 1958-től háziipari szövetkezet működött, amely újra felelevenítette a népművészetet. tovább