Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.04.08. - 2024.04.08.
Szekszárd
2024.04.06. - 2024.04.06.
Kápolnásnyék
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Bugaci Pásztormúzeum - Bugac
A múzeum épülete
Cím: 6114, Bugac Nagybugac 135.
Telefonszám: (76) 575-112
Nyitva tartás: V.1-X.31.: 10-17
1933. május 21., vasárnap. A Kecskemét th. Városi Idegenforgalmi Iroda e napra szervezte bugaci bemutatóját. A program során a hazai és külföldi vendégek, idegenforgalmi szakemberek csodálattal szóltak e gyönyörű tájról. A "puszta felbecsülhetetlen értékű sikert aratott".

A számos vendégkönyvi bejegyzés közül csak egyet idéznénk:
"Áldomással fejezzük be a bugaci régi világ mesés korát. Jöjjön az új, a még ragyogóbb magyar jövő!
Móricz Zsigmond és leánya Virág"

Alig telt el egy hét és ugyanő május 28-án, a Magyarország című újság hasábjain "Idegenek a pusztán" címmel, dicsérő cikket ír a bugaci turizmus e történelmi vasárnapjáról. "Kecskemét városa olyan lépést tett, ami úttörő a magyar vidéki városok életében. Megindította az idegenforgalom iránti akciót. A dolog úgy történt, hogy e roppant város megmozdította százhatvanezer holdas tagjait, felkapta harmincezer holdas pusztáját, s meglobogtatta Európa felé, mint egy csipkés szélű kis kendőt."

Két nappal később, május 30-án Komáromi János "neves újságíró" a Kecskeméti Közlönyben megjelent "a legszebb magyar pusztát" dicsőítő tárcáját idézve: "Bugac méltó arra, hogy Magyarország nemzeti parkjává fejlesszék ki."

Erre azonban több mint negyven évet még várni kellett, mire 1975. január elsején megalakult a Kiskunsági Nemzeti Park. Még ugyanebben az évben Kerényi József - a szárazmalmokat idéző - terve alapján megépült a Bugaci Pásztormúzeum, mely azóta is a nemzeti park leglátogatottabb kiállító egysége. A nomád pásztorélet hagyományos eszközeit a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum kölcsönözte. A kör alakú bemutató tér közepén álló címerfa a legelőterület jelzésére szolgált. Mellette az egyetlen épen maradt eleséges taliga látható. A tárlókban fából, csontból, bőrből, illetve fémből készült használati tárgyakat, népi hangszereket állítottunk ki. A kontyos kunyhó köré félkörívben elhelyezett enteriőr a pásztorszállások hangulatát idézi. A diorámákban a bugaci puszta és a homoki erdők élővilága elevenedik meg. A múzeum anyagából kitekintve a pusztai táj panorámája tárul elénk, természetes hátteret adva a kiállítás anyagának.
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A múzeum fő tematikai egységében racka, kuvasz, kontyos nádkunyhó, "bűgatyás" pásztorfigura, cserény, cifraszűr, suba és a tejfeldolgozás eszközei emlékeztetnek egy letűnt pásztorvilágra. A diorámákban a bugaci puszta és a homoki erdők élővilága elevenedik meg. A múzeum belsejéből kitekintve a puszta csodálatos panorámája tárul elénk egységet alkotva a kiállítás anyagával, mely a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum gyűjteményét képezi. tovább