Nagyléta adott otthont a reformkorban múlhatatlan érdemeket szerzett Irinyi családnak. Életük, valamint munkásságuk dokumentumait a városavató alkalmából átadott emlékszoba őrzi.

Irinyi János vegyész fedezte fel a zajtalanul gyulladó (biztonsági) gyufát. Részese volt a reformkor iparfejlesztési mozgalmának. 1840-ben Pesten gyújtógyárat alapított, mely 1848-ig működött. 1848-ban Kossuth Lajos az állami gyárak főfelügyelőjévé nevezte ki, majd 1849-ben a nagyváradi lőporgyárnál, illetve ágyúöntésnél alkalmazta.

A szabadságharc bukása után bujdosott, néhány hónapig raboskodott, később a debreceni István Gőzmalomnál kapott állást, közben szüleinél Nagylétán kísérletezett. 1868-tól 1872-ig árva-főszolgabíró, majd egy ideig az István Gőzmalom Társulat számvevője volt.

A mezőgazdasági gép- és vegytan területein is említésre méltó tevékenységet fejtett ki. Először alkalmazta a vetést, szántást és boronálást együttesen végző gépszerelvényt, illetve eredményesen kísérletezett a talajjavítási módszerekkel is. Kémiai tárgyú könyvet és cikkeket írt.