Eseménynaptár
2019. július
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2019.07.15. - 2019.07.19.
Székesfehérvár
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.15. - 2019.07.19.
Eger
2019.07.13. - 2019.07.13.
Budapest
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.08. - 2019.07.12.
Budapest
2019.07.08. - 2019.07.12.
Vác
2019.07.08. - 2019.07.12.
Eger
2019.07.03. - 2019.07.24.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
2019.06.28. - 2019.10.20.
Budapest
2019.06.28. - 2019.09.28.
Mezőkövesd
2019.06.22. - 2019.09.01.
Mosonmagyaróvár
2019.06.22. - 2019.12.31.
Budapest
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szentes
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.21. - 2019.07.21.
Székesfehérvár
Helytörténeti Gyűjtemény - Jászágó
Múzeumbelső
Cím: 5124, Jászágó Kókai László tér 2.
Telefonszám: (57) 426-020, (57) 526-020
Nyitva tartás: Igény szerint előzetes bejelentkezés alapján
A 3600 hektárnyi területű község Jászberény, Jászárokszállás, valamit Pusztamonostor között található. Utóbbi két településről műút is vezet hozzá.

Derült időben az északi horizonton végig lehet kísérni a Mátra hegység déli vonulatát. A Nagy-Hársasból eredő Ágói-patak a település középtáján kanyarog át délkelet felé. Mindkét oldalán megtalálhatók az emberi élet nyomai - a kőkorszaktól kezdve. Erdős, ligetes a táj - hagyományos szántóföldi gazdálkodással -, csak a belterület egykori szőlészete alakult át fejlett zöldségtermesztési kultúrává.

Ágó helynév írásbeli említéséről 1450 óta tudunk. Abban az időben a Jászság jelentős települése: volt szálláskapitánya, kőtemploma, papja, valamint ispánja is. Alig százötven év múlva a török hadak felégették.

A lakosság nagy része Árokszállásra menekült: határukat is odacsatolták és onnan művelték tovább. Az 1699-es Pentz-féle összeírásban önálló egységként szerepelt, százat meghaladó számú termelővel. A jászok önmegváltásában 1745-ben az ágóiak is résztvettek, és viselték a kirótt költséget. A falu újra népesedése a XVIII. században indult, és száz év múltán már számos tanyasor telepedett az 1855-ben kijelölt dűlő-rendszerre.

A tanyásító jász redemptusok - egyre népesebb családjukkal - a hagyományos paraszti gazdálkodást gépesítéssel, illetve nemesítéssel újították meg. Ugyanakkor műveltségük híján kiszolgáltatottjai lettek a szabad kereskedelemnek. Igényelték ugyan az alsó fokú iskolát, azonban erre csak az első világháború után került sor, bár az 1868-as iskolakötelezettségi törvény már előírta. Csak a "zugiskolák" lehetőségével élhettek. 1924-ben - főként lakossági munkával - elkészült az első tanyai népiskola. Ezt később a Klebelsberg-féle akcióban bővítették tovább. Ezzel bizonyos mérvű társadalmi élet is kezdődött a tanyavilágban.

A második világháborút követő évek hozták meg a laza település közigazgatási önállósodását. 1952 óta viseli a Jászágó község nevet. Azóta a tanyasorok nagy része fokozatosan megszűnt, és a lakosság koncentrálódott (összevonták). A mezőgazdaságban sikeresen kialakult az öntözéses, majd fóliás zöldségfélék termesztése. Kiépültek a település működéséhez szükséges intézmények (iskola, posta, templom), valamint a villany, a vízellátás, a vezetékes gáz, a telefonhálózat, valamint az egészségügyi ellátás is. Kereskedelme főként élelmiszer és vendéglátó jellegű. Helytörténeti és néprajzi, valamint iskolatörténeti közgyűjteménye látogatható.

A gyűjtemény születése 1962-re tehető, amikor Jászágó bekapcsolódott az országos elektromos hálózatba. Az esemény tiszteletére rendezett nagyszabású ünnepség kísérője volt az első helytörténeti kiállítás.

Ez két helyiséget töltött be, és csekély régészeti anyagot, néprajzi tárgyat, népéleti fotót tartalmazott. A sikeres kezdet után 1963-ban alakult meg a felnőtt helytörténeti szakkör, melynek célja a település múltjának kutatása, emlékeinek megőrzése volt. A határon tett kirándulások és földmunkák eredményeképpen számos lelettel gazdagodott a kiállítás.

Macsi Sándor
Állandó kiállítások
A kiállítás néprajzi része
A település néprajzi emlékei között fellelhetjük a tanyai munkákkal kapcsolatos eszközöket, a szőlőtermesztés hagyományait bemutató tárgyakat. Külön teremben szemlélhetjük a tanyai gazdasszony életéra vonatkozó emlékeket, melyek felölelik a háztartás körüli munkák, a gyermekekkel kapcsolatos élethelyzetek, a ruházkodás és a kézimunkázás körét is. tovább
A település történeti emlékeinek bemutatása az újkőkori emberek szépen megmunkált eszközeivel kezdődik. Az itt élt szarmaták hagyatéka a helyi és a római kultúra keveredő hatását jelzi. Ennek a népnek a kezeivel épült a Csörsz-monda valóságos védelmi rendszere. tovább