Kiállításunk a 150 éves gyűjtemény különleges darabjaiból igyekszik megragadni a változó városi élet érzeteit, hangulatait, látogatóink ezért ne várjanak teljességre törekvő, kronologikus rendbe szedett ismeretanyagot. A hely és az alkalom a múlt atmoszférájának pillanatképszerű felvillantására kínál lehetőséget.

A kiállítással érzékeltetésre kerül "a város" sokrétű értelmezése: a falak nyújtotta biztonság, a falak által őrzött történelmi múlt és a benne élők élete, a kézművesek "iparkodása", a falvak lakóinak alkalmi jelenléte. A város bővülésével a XIX. században a város bekebelezi a közeli falvakat, hidakat építenek, folyómedret töltenek fel, lakosságának minden rétege megjelenik a főtéren, kiváltképp piacnapon.

A tárlat a város történetének múzeumi eszközökkel megragadható pillanataival viszi a látogatót a múltba és teszi elmélyültebbé a szülőváros ismeretét, szeretetét.

A városképek, alaprajzok, térképek, metszetek mintegy lineáris vonalként mutatják be a város változásait. E dokumentumok segítségével érzékeltetjük Győr városépítés-történeti fejlődését a rendelkezésre álló korai metszetektől a bástyabontás nyomán megnyíló nagyvárosi fejlődés kezdetéig. Egy-egy XIX. századi épület tervrajza, látképe változtatja várossá a térképeket.

A Széchenyi Egyetem néhány lelkes építészhallgatója a bontás során készült felmérési rajzok, illetve korabeli térképek alapján "felépítette" virtuálisan, 3D-ben a XVI., a XVII. és a XVIII-XIX. század fordulóján állt várfalakat, a nevezetes reneszánsz Bécsi-kaput, és a mindössze 100 évet élt Tűztornyot.

A várostörténet ritkaságszámba vehető, XIX. századi ősfotográfiákon őrzött képei villannak fel a Skolpall József műterméből megmaradt, 200 darabot meghaladó számú, a hazai fotótörténetben legendásan értékes talbotípiái közül. Az érintőképernyős monitoron pedig az 1920-as évek végén készült értékes városképi fényképsorozat darabjai tekinthetők meg.