Szendrey Ignác jószágigazgató úr és Gálovics Anna első gyermeke, Júlia Keszthelyen született, 1828. december 29-én. Ezt a katolikus plébánián máig őrzött keresztelési anyakönyvi kivonatból tudjuk.

Keszthely meghatározóan klasszicista stílusban épült város volt, polgári lakossága szépen rendben tartotta házait, kertjeit. Ebből szerencsére nagyon sok minden máig megőrződött, úgy látszik, a történelem nagy viharai elkerülték. Itt töltötte kisgyermekkorát tehát később ismertté vált írónőnk, de édesapját munkája gyakran más helyre szólította, így felpakolta családját, és Mezőberénybe költözött. Ebben a városban kezdte Szendrey Júlia tanulmányait, szerencsére a város gondoskodott arról, hogy a kisleányok se maradjanak képzés nélkül.

Az igazi tanulás aztán Pest-Budán a Tenczer-Lejtei Leánynevelőben zajlott. Minden, ami egy tizenéves ifjú hölgynek szükséges: német nyelv, zene, tánc, illemtan, rajz, az oktatás részét képezte. Talán kéznél voltak az irodalmi folyóiratok is, akkoriban még divatlapoknak nevezték őket. Az iskola végeztével, ki-ki hazakerült a családjához, Szendrey Júlia az akkor Erdődön jószágigazgatóként dolgozó édesapjához, anyjához, kishúgához.

Az erdődi csodaszép vidék nem jelentett társaságot is egyben az élénk társasági életbe belekóstolt ifjú hölgynek. Barátnője, Térey Mária azonban, aki Nagykárolyban élt, gyakran meghívta magukhoz egy kis közös zenélésre, vasárnapi vendégségre. És akkor el tudtak menni a nagykárolyi bálokra is. A két igényes hölgy nem elégedett meg akármilyen udvarlóval, Térey Máriának Ábrányi Kornél tetszett meg, a későbbi országos hírű előadóművész és zeneszerző. Szendrey Júlia pedig az akkor már több kötetet megjelentetett költővel ismerkedett meg Nagykárolyban. Térey Mari nem volt olyan merész, mint Szendrey Júlia, élete boldogságával fizetett érte. Még a levelezést is megtiltotta neki szigorú családja a renitens barátnővel.

Petőfi Sándor feleségének nem volt könnyű élete. A rövid boldogság után kiszolgáltatott hónapok következtek. Második házasságáért a közvélemény mélységesen elítélte. Mégis sikerült neki gyermekeivel elégedett családanyává válnia, aki színvonalas nevelést nyújtott a fiúknak és Ilonának, a kislányának. Csak későbben, talán nem utolsó sorban az ő kedvükért kezdett meséket fordítani és írni. Költeményei nem a legsikerültebbek. A napló, az esszé műfaja az, amelyikben megismerésre és megőrzésre méltót alkotott.

A kiállítás nem egyszerűen a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban és a szegedi Móra Ferenc Múzeumban már bemutatott anyag újra felállítása, hanem a keszthelyi életrajzi motívumokkal és a Balatoni Múzeum saját anyagával kibővített tárlat.

Ratzky Rita muzeológus