A Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész és grafikus Gyulaváriban született. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1929-30 között Glatz Oszkár volt a mestere, majd autodidaktaként Párizsban (1931-32), Milánóban (1935) képezte magát. 1936-ban Hódmezővásárhelyen telepedett le.

Századunk magyar festészetének egyedi utat járó, rendhagyó tehetsége volt. Önálló festői világa tartalmilag az alföldi realisták szociális elhivatottságú piktúrájához kötődött, míg formailag a modern irányzatok tanulságaival élt. Bensőséges érzelmeit, drámai súlyú mondanivalóit heroikus igénnyel, monumentális gondolkodásra való festői erővel ábrázolta.

Bár tehetségére korán felfigyeltek, később sok mellőzésben volt része. Alkotásainak java életének utolsó fél évtizedében született. Ezek a témában rejlő jelképiség kibontása mellett pompás példák a tér és a sík viszonyának erőteljes, festői tagoltsággal történt vallatására, az egyszerű, drámai hatású komponálásra.

Nagyszabású életművéből 691 festményt és 2215 grafikát Gyula városra hagyott, amelyből 1978-ban múzeumot hoztak létre, a képtár ma a Corvin János Múzeum tagja. A 4-5 évente felújított kiállítást a Pavilon épületében (Gyula, Béke sugárút 35.) lehet megtekinteni.

Ennek a 8 képből álló kamara-kiállításnak is az a célja itt a megyeközpontban, hogy felhívja a kedves közönség figyelmét Munkácsy Mihály méltó utódjára, s ízelítőt nyújtson Kohán György nagyszerű művészetéből.