A XIX. század elején Pest városa egyre inkább az ország kereskedelmi és ipari központjává vált. A város bővítésének, rendezésének kérdése mind sürgetőbb volt, így 1804-ben a nádor megbízta Hild János építészt egy új városrész és a hozzá csatlakozó elővárosok megtervezésével. Az 1805-ben elkészült terv megvalósítása 1808-tól kezdődött el a Szépítő Bizottmány vezetésével, s ennek lett egyik alapító tagja az az építész, aki bár bécsi születésű volt és tanulóéveit is itt töltötte, mégis a klasszicista Pest legjelentősebb mesterévé vált.

Pollack Mihály Bécsben született, 1792-ben a Bécs melletti Perchtoldsdorfban fejezte be tanoncéveit. A bécsi Akadémián Johann Hetzendorf von Hohenberg, az osztrák késő barokk egyik mestere volt a tanára. 1793 végén vagy 1794 elején Itáliába utazott, ahol főként Milánóban időzött. Ott féltestvére, Leopoldo Pollack már ismert építészként működött. 1798-ban érkezett Pestre, ahol első munkája a Deák téri evangélikus templom Krausz János mestertől átvett építkezésének folytatása és befejezése volt.

A Szépítő Bizottmány egyik alapító, majd vezető tagjaként került József nádorral közvetlen kapcsolatba. Pollack Pesten töltötte el életének csaknem hat évtizedét, s ezalatt az idő alatt köz- és magánépületek sorát tervezte, és részben kivitelezte a kor szokása szerint. Ezáltal a magyar klasszicizmus meghatározó építésze is lett. A stílus a XIX. század elejétől egyre szélesebb körben terjedt el Európában. A kiegyensúlyozott, harmonikus, az észszerűség elveinek megfelelő alkotások igénye talán legerősebben az építészetben mutatkozott meg. A minták kialakítása céljából az antik emlékekhez fordultak, s a klasszicizmusra jellemező motívumokat - mint az oszloprendekkel történő tagolás, a háromszögű oromzatok, a kiegyensúlyozott arányok, a díszítőelemek - ezektől kölcsönözték.

Az épülettípusok részben maradtak a régiek, mint a templomok és paloták, de újak is létrejöttek, mint például a többemeletes városi lakóházak. Pollack Mihály mindegyik típusban alkotott, az újfajta középületek terén születtek meg azonban legkiemelkedőbb művei. Ilyen volt a Német Színház és a Vigadó, a városi "szórakoztató központ", vagy az Európában harmadikként kimondottan múzeumi gyűjtemény befogadása céljából emelt Nemzeti Múzeum, a nemzeti katonai tisztképzést szolgáló Ludovíceum, a vámépületek, vagy a Josephinum fiúárvaháza.

Talán a korszak egyetlen más építészének sem olyan gazdag az életműve, mint Pollacké. Épületeinek külsejét, szerkezeti-technikai megoldásait, tervét, díszítését nyomon követve fejlődésének útja pontosan végig követhető. Sokat kellett küzdenie a pénzhiánnyal, a megbízók ellenkezésével, olykor kicsinyességével, vagy éppen a pályatársak akadékoskodásával, elveihez mégis mindvégig hű maradt. A Pollack Mihály által tervezett épületek túlnyomó része mindmáig áll, s legjelentősebb műemlékeink közé tartoznak.

Basics Beatrix