Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.04.08. - 2024.04.08.
Szekszárd
2024.04.06. - 2024.04.06.
Kápolnásnyék
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Magyar Nemzeti Galéria - Budapest
Magyar Nemzeti Galéria
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 201-9082
Nyitva tartás: K-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2004.10.14. - 2005.02.06.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
3200 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
1600 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
1600 HUF
/ fő
Videó
(Időszaki kiállításokon fényképezőgép és videokamera használata tilos!)
1000 HUF
A kiállítás a női aktot mint a 19. századi művészet megújított műfaját és egyben mint a reneszánsz humanista ábrázolási hagyomány örökösét mutatja be. Többféle szempontból közelítjük meg azt a korszakot, amelyben a tudomány "felfedezte" a női nemet. A tárlat alapvetően abban a reneszánsz akadémiai közegben helyezi el a női akt ábrázolását, amelyen belül az újkori európai művészet is létrejött, ahol az eleven (női) aktmodell állítása a független, a nem céhes, azaz az akadémikus művész előjoga volt. Furcsa ellentmondás, hogy a női anatómia ismerete mégsem volt elérhető a művész számára, mert élő női aktmodellt csak a londoni (1753-tól), majd a párizsi (1800 körül) és a müncheni (1808-tól) akadémián rajzolhattak az 1850-es évekig.
Székely Bertalan: Fürdés után
A művész műterme és a női akt ábrázolása a tapasztalás mellett a képzelet és a kísérlet terepe is volt egyben - a női test képi forrásai az antik és reneszánsz erotikus művek lettek. A 19. századi festő számára Ingres-nek a római akadémián festett Nagy fürdőzője (1808) emelte mintává a fürdő nő, az odaliszk, a fésülködő nő témáját és emellett az eleven aktmodell utáni festés újraértelmezett toposzát. Tárlatunkon a női aktot az európai képi hagyománnyal és a látás-észleléssel, a nyilvánosság előtti kiállítással összefüggésben mutatjuk be. Eszerint válogattuk a műtárgyakat is: a női aktnak az ideális szép fogalmához és az érzéki realitáshoz való viszonyában.

Székely Bertalan egyedülálló képzési programot dolgozott ki a test érzékeléséről a Mintarajztanodában: a női akt ábrázolását a mozgás-forma-szín-test viszonylatában tanította élettani, pszichológiai és fizikai alapon. Ezáltal őt a magyarországi modernizmusok előfutáraként tartjuk számon. Amikor Párizsban az afrikai művészet megújító ereje által inspirált Picasso megfestette az Avignoni kisasszonyokat (1907), vele szinte egy időben Rippl-Rónai József az Európán kívüli művészet alkotásaival együtt állította ki saját műveit Kaposváron és Budapesten.

A mintegy 350 kiállított műtárgy zömét a Magyar Nemzeti Galéria Festészeti és Grafikai Gyűjteményeinek anyagából válogattuk.