Karácsony közeledtével a nagytétényi barokk kastély dísztermében a karácsonyhoz kötődő nosztalgikus emlékekből nyílik kiállítás: a régi karácsonyfadíszek, gyertyatartók mellett láthatók szentképek, papír betlehem, karácsonyi üdvözlőkártyák, levélpapírok, képeslapok, dobozok - az 1870-es évektől az 1940-es évekig. Mindez a budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből.

Vajon gondolunk-e arra, mikor állították az első karácsonyfát, milyen összetett szimbolikája van a karácsonyi ünnepkörnek? Az egykori római Saturnáliák önfeledt ünnepe a betlehemi Megváltó örömünnepévé magasztosult, a december 24-én született Jézus elhozta az emberszeretet ősi evangéliumát.

Karácsony ünnepével szorosan összefügg a betlehemi jászol és a karácsonyfa. A karácsonyfa-állítás német eredetű: maga Luther Márton fontosnak tartotta az örökzöld fa állítását. Sebastian Brant: Narrenschiff-jében megemlékezett a XV. sz. végén Strasbourgban állított első karácsonyfáról. Az első, csillagokkal és gyertyákkal ékesített karácsonyfa-ábrázolás egy 1509-ben készült rézkarcról maradt ránk.

Maga az örökzöld fa és mindaz, amit ágaira aggatunk, nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem szimbolikus tartalommal is bír. A zöldellő fa az élet, a termékenység és a növekedés jelképe. Goethe gyertyákkal, cukorkával és almával tündöklő fáról ír, s valóban legelébb "természetes" díszei voltak a fáknak. A gyertya annak a világosságnak a jelképe, amit Krisztus hozott a világba, hiszen Ő maga a világnak világossága. A keresztény szimbolikában a fény az élet szimbóluma.

Az alma a Paradicsomra, és a karácsony ünnepének paradicsomi jellegére emlékeztet. Helyét később a kezdet és végződés nélküli gömbök vették át, mint az örökkévalóság jelképei, formájuk pedig a tökéletességet fejezi ki. Krisztus jelképének fogható fel a dió: zöld keserű burka Krisztus földi szenvedéseire, csonthéja a kereszt fájára, a benne levő mag pedig Krisztus isteni természetére utal. A fa tetejére tűzött csillag a betlehemi csillag csodáját idézi. A fára aggatott kis harangocskák óvnak a szerencsétlenségtől, és egyúttal hirdetik az örömhírt is: Jézus Krisztus megszületését.

A karácsonyfa német földről terjedt el egész Európában. Magyarországon a szokást - br. Podmaniczky Frigyes visszaemlékezése szerint -, protestáns német édesanyja, janckendorfi Nostitz Erzsébet (1788-1853) honosította meg. Elsősége azonban vitatható, ugyanis akkortájt, az 1820-as években állított már karácsonyfát Habsburg József főherceg nádor harmadik felesége, Mária Dorottya, és az első magyarországi óvoda megalapítója, gr. Brunswick Teréz is.

A 19. század második felére a karácsonyfa a középosztály kedvelt szokása lett, a gyermekek nagy örömére, és a játékipar rengeteg karácsonyfadíszt produkált, amit az újságokban, hirdetésekben népszerűsítettek.