Hétszázötven éve halt meg Klára, (Chiara di Favarone, 1193-1253) a rendalapító, 1253. augusztus 11-én Assisiben, a Szent Damján kolostorban. Két évvel halála után, 1255-ban szentté avatták.

Szent Klára attribútuma a könyv, amely általános jelkép a rendalapítók ábrázolásakor. E képi megjelenítés valós tartalommal bír, az első olyan rendalapító volt, aki nőként regulát írt rendjének. Szent Klára reguláját 1253. augusztus 9-én kelt bullájával hagyta jóvá IV. Ince pápa.

A klarissza rend szervezetileg egymástól független, önálló kolostorokból áll. A rendházat az elöljáró, az apátnő (abbatissa) irányítja, és mint a ferencesek második rendje, azok lelki vezetése alatt állnak.

A koldulórendek, így a ferencesek második rendjéhez tartozó klarisszák is, elsősorban városokban települtek meg. A városi környezet nem minden esetben tudta ellátni alamizsnával az apácákat. A szegénység megélése ezért a legtöbb közösség számára megtarthatatlan volt. IV. Orbán pápa 1263. október 18-án megerősítette a "János féle új regulát." Ennek előírásai - a klauzúrás életmód betartása érdekében - engedélyezték a közösségi tulajdont.

A fenti regulát bevezető bulla "Beata Clara" címmel valamennyi klarissza közösség számára előírta, hogy a Szent Klára Rend, "Ordo Sanctae Clarae" nevet használják. Egyedülálló a szerzetesrendek történetében, hogy pápai bulla írja elő egy szerzetes rend számára a rendalapító nevének használatát.

A klarissza rend hét évszázados történetében a lelki gazdagság számtalan formában mutatkozott meg, így abban is, hogy a rendalapító regulája szellemében újabb regulák születtek.

Szent Klárát 1953-tól, halálának 700. évfordulójától a televízió védőszentjéként tisztelik, emlékezve az egykori karácsony esti csodára, amikor betegágyán fekve is látta a templomban folyó karácsonyi szentmisét.