Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Nagy Ferenc Galéria - Tab
Nagy Ferenc Galéria, Tab
Cím: 8660, Tab Kossuth Lajos utca 93.
Telefonszám: (84) 320-416
Nyitva tartás: K-V: 10-14
állandó kiállítás, fa- és csontfaragás, iparművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
500 HUF
Belépő diákoknak
250 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
250 HUF
Nagy Ferenc 1920. október 5-én Tabon született. Gyermekkorát a somogyi pusztákon töltötte. Szülei uradalmi birtokokon voltak pásztorok és cselédek. Elemista korában már rajzolt, agyagba mintázott, s botot faragott. A hat elemi elvégzése után napszámos lett.
Nagy Ferenc fafaragó alkotása
1941-ben vonult be katonának, s a pihenés óráiban kezdett el faragni. 1944-ben, a frontszolgálaton ért megpróbáltatások után megváltás volt számára a hadifogság. Pipákat, szipkákat, sőt orvosi eszközöket, pl. szívhallgatót faragott, s ezekért cserébe élelmet kapott. 1946-ban került haza és a cséplő idénymunka mellett folytatta a faragást. Nagy hatást gyakoroltak reá a neves somogyi faragók - az idős és az ifjabb Kapoli Antal, Papp Vendel és felesége, valamint a Bognár testvérek -munkái.

1948-50-ig nyaranta a tihanyi Népművészeti Házban állított ki. Folyamatos megrendelések következtében hivatásos faragóvá vált. Szobrászművészi tanulmányok tervét fontolgatta, de végül a családalapítás mellett döntött. Ám Emma asszony a faragóművészet gyakorlásában is társa lett.

Nagy Ferenc a fa-, a csont- és a szarufaragás technikájában bravúros eredményeket produkált. 1955-ben a Varsói Világifjúsági Találkozón képzőművészeti nagydíjat kapott.

Egyre plasztikusabb és életszerűbb módon faragta meg a paraszti élet, a honfoglalás, a betyárvilág és az irodalmi alkotások által ihletett történeteket. Tudása elismeréseként 1956-ban a Népművészet Mestere címmel tüntették ki.

Művészetével mindinkább a szakrális téma felé fordult. Ennek jegyében születtek a megható stáció domborművek, a korpuszok, a madonnák és a pieták. Ám a világi témák is sok oldalról vonzották a művészt. Szívhez szólóan kedvesek és humorosak az egyedüli, és a férfit s nőt párba állító szobrok, mint pl. a Büszke gazda és asszonya vagy a Félszegen párosan című művek. Kedvelt témaköre volt a magyar legendárium, a történelmi hőskorszak világa is. Hosszabbnál hosszabb relief-jeleneteket, frízeket faragott Csaba királyfi, a Honfoglalás s a Csodaszarvas regéje címmel.

Nagy Ferencet nem érintette a 20. század oly mértékben, hogy teljesen szuverén érzésű, modern szobrásszá váljon. Kollektív eszmekörből, a népművészetből vétetett tehetsége.

A mester 1998. január 25-én hunyt el. Munkái a nevét viselő galériában megtekinthetők.