A múzeum állandó kiállítása 7 nagy egységre bontva taglalja Nógrád megye újkori történetét. A tárlat bevezető része mozaikszerűen mutatja be az itt élő emberek gazdag és változatos tájalakító tevékenységét - a kőkorszaktól a népvándorlás korán át a honfoglaló magyarokig.

A rövid bevezető után a hajdani köznemesi világba nyerünk betekintést. A korszerűen gazdálkodó középbirtokos nemesség modernizálta gazdaságát, a befolyt jövedelmekből épültek fel a megye klasszicista kúriái, melyek már nemcsak lakószínterek, hanem a művelődési élet központja is voltak.

A kiállítás következő fejezete a megyei közigazgatás folyamatát, változásait mutatja be: a Monarchia korától a II. világháború utáni évekig, a szocialista tanácsrendszeren keresztül a megyei önkormányzatig. Kiemelten szólunk a megye területének ill. kerületeinek változásairól.

Egy határozottan mezőgazdasági jellegű vidék ipari tájjá változását tekinti át "A modernizáció világa" c. kiállítási fejezet. A megyében a 19. században kibontakozó iparfejlődés jelentős eredményekkel büszkélkedhet. Napjainkra azonban az ipari fejlődést meghatározó helyi szénbányászat megszűnt. Néhány, ma is jelentős iparág - a vas-, az üveg- és a gépipar - termékei színesítik a kiállítást.

A kiállítás újabb egysége a 20. század két világháborújának történetéből villant fel egy-egy részletet. A nógrádi katonák megjárták az I. világháború legvéresebb csatatereit. A II. világháborúban jelen voltak a Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Észak-Erdély visszavételénél, de a legnagyobb véráldozatot a Don menti harcokban szenvedték el.

A világháborúk után betekintést nyerhetünk a 19-20. század forradalmainak helyi vonatkozásaiba. Megyénkben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küszöbén a hazai és európai fejlődésre fogékony, új generáció vette át a politikai stafétabotot, majd a pesti forradalom hírére a falvak lakossága is megmozdult. A nemzetőrség és a honvédség soraiban hadakoztak a megye polgárai.

Az I. világháború katonai összeomlása után a politikai erők Nógrádban is polarizálódtak, s a radikális értelmiség került pozícióba. 1919 márciusától új helyi közigazgatási és hatalmi szervezet jött létre.

A forradalmak világa c. kiállítási egységben utoljára az 1956-os forradalomról és előzményeiről szólunk. A megye tragikus eseménye volt az 1956. december 8-i sortűz Salgótarjánban, ahol ártatlanul vesztette életét a tüntetésen részt vett 46 fő.

A kiállítás záró fejezete az újkori iskolák életéről, a polgárság művelődési lehetőségeiről és a művészeti alkotásokban megjelenő "szellem napvilágá"-ról emlékezik meg.

dr. Szvircsek Ferenc