Újbirodalom (18. dinasztia, i.e. 1350 körül), Előkelő nő szobortöredéke: (i.e. 1350 körül), homokkő, 34 cm
| A Magyar Nemzeti Múzeum alapításának bicentenáriuma szorosan kapcsolódik a magyar egyiptológia egyik jeles dátumához. 100 éve történt, hogy a magyar egyiptológia megalapítója, Mahler Ede (1856-1945) meghirdette az addig különféle köz- és magángyűjteményekben lévő egyiptomi tárgyaknak egy önálló Egyiptomi Gyűjteményben történő egyesítését.
A kezdeményező, aki 1898-as egyetemi magántanári kinevezése mellett a Nemzeti Múzeum Régészeti osztályának is segédőre lett, figyelmét ekként az egyiptomi és közel-keleti kronológia problémáiról a régészeti tárgyi emlékek felé fordította. Ezért már 1901-ben, miután a Nemzeti Múzeum Régiségtárának legjelentősebb egyiptomi emlékeit felmérte, felhívásban kért értesítést a további magyarországi aegyptiaca állományról. A kitűnő kronológus Mahler elérte, hogy százévenként együtt lehessen tartani a Nemzeti Múzeum alapításának és az Egyiptomi Gyűjtemény eszméje meghirdetésének kerek évfordulóit.
Wlassics vallás- és közoktatásügyi miniszternek az 1897-es, a leendő Szépművészeti Múzeumról írott előterjesztésében szerepelt még egy "egyiptomi terem" megépítésének terve, vagyis a képviselni kívánt művészettörténeti korszakok között nélkülözhetetlennek ítélték az ókori Egyiptomét is. Bár a végleges tervváltozatból mindez kimaradt, s 1906-ban a Szépművészeti Múzeum e nélkül nyílt meg, mégis jó tudni, hogy a széles látókörű Pulszkyak tanácsait beépítő, megfogadó korai minisztériumi tervek eredetileg is otthont akartak adni a múzeum falain belül az emberi kultúra egyik legragyogóbb korszakának, az óegyiptomi civilizációnak.
Nagyrészt Mahler nem szűnő szorgalmazásának köszönhetően 1934-től a Nemzeti, az Iparművészeti és a Néprajzi Múzeum anyagainak átvételével, majd rendezésével kezdetét vehette az Egyiptomi Gyűjtemény megszervezésének munkája. E munkát koronázta meg az első, 1939-ben megnyíló kiállítás, melyet Petrovics főigazgató hathatós támogatásától kísérve, és az Antik osztály akkori vezetője, Oroszlán Zoltán égisze alatt a valódi "oroszlánrészt" vállaló fiatal egyiptológus, Dobrovits Aladár végzett el, s mellette jelentős feladatokat kapott Mahler másik tanítványa, Wessetzky Vilmos is. Ők szabhatták meg a gyűjtemény alaparculatát, melyet a II. világháborút követő félévszázad további új vonásokkal gazdagított. Egyrészt szervezetileg az Egyiptomi Gyűjtemény ekkor vált ki az Antik osztályból (1958), másrészt a Múzeum épület átépítési programjai többször adtak az állandó kiállítás megújítására alkalmat, mellyel a rendezők nagyszerűen éltek az újonnan kialakított helyszíneken.
Gaboda Péter: in.: Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Budapest 2002. pp. 42-43. (részlet)
| További információk: |
| Szépművészeti Múzeum |
| 1146 - Budapest |
| Dózsa György út 41. |
| |
Nyitva tartás: K-V 10-17.30
páratlan heteken csütörtökön Múzeum+ :18-22 |
| |
| Tel.: +36 (1) 469-7100 |
|
|
|
