Baja település története a kiállítás címében jelzett 300 évnél jóval nagyobb időtartamot ölel fel, állandó kiállításunkban azonban csak a török hódoltság megszűnte utáni történetét mutatjuk be a muzeológia eszközeivel, pillanatképeket felvillantva a város életéből 1696-tól 1990-ig.

A kiállítás a török kor emlékei közül mutat be néhány igen szép tárgyat, s ezt követően indul az időutazás. A Habsburg császárok vezette felszabadító háborúk következtében a várost és határát a kincstár (kamara) foglalta le. I. Lipót császár 1696. december 24-én szabadalmas kamarai mezővárossá nyilvánította Baját.

A török hódoltság alatt, később a török kiűzésére irányuló harcok, valamint a Rákóczi-szabadságharc következében a város és környéke elnéptelenedett, Bajára és környékére új népesség érkezett, s kialakult Baja és a környékbeli falvak sokszínű nemzetiségi összetétele. Osztrák kamarai tisztviselők jöttek a városba, a török fennhatóság alatt maradt Balkánról pedig bunyevácok valamint szerbek menekültek a felszabadított Bajára és környékére a XVII. század végén. Mária Terézia illetve II. József uralkodása idején nagy számú német lakosság vándorolt Bajára.

Baja igen fontos dunai kikötő volt, kereskedelme és kisipara virágzó várossá tette, ezért nevezték a XVIII. század végén Kis-Pestnek. A gazdag kereskedőváros vonzásának köszönhető, hogy a XIX. század első felétől kezdve jelentős számú zsidó lakosság telepedett meg itt.

A vasúti hálózat - Bajára nézve - kedvezőtlen kiépítése miatt azonban a XIX. század utolsó harmadára a fejlődés lelassult. Az első világháborút követően ugyanis (1919-1921) Baja szerb megszállás alá került, határszélre sodródott, s jelentős fellendülést megyeszékhellyé válása sem eredményezett. A kisipar tárgyi emlékei, a szerb megszállás idejének dokumentumai és egy kispolgári ebédlő-enteriőr jelzi e korszakot a múzeumi látogató számára.

A második világháború hadifogolyemlékei, plakátjai, a Duna-híd bombázásának fotói egy újabb, megpróbáltatásokkal teli időszak dokumentumai, melyeket az újjáépítés, a háború utáni választások jellemző plakátjai és tárgyai mutatnak be.

Az ötvenes évek világát egy enteriőrrel, valamint jelképesen egy felépített-lebontott téglafallal, egy megbillentett szocreál festménnyel - hangulatában igyekeztünk megragadni. Az 1956-os forradalom bajai dokumentumai mellett egy fényképen a Magyarországon elsőként, (1956 októberének végén) Baján emelt '56-os emlékművet láthatja a látogató.

A kiállítás utolsó szakaszán, a második világháborús plakáttal szemben, mely a bolsevik veszedelmet jeleníti meg, az 1990-es választások ismert "Tovarisi konyec" plakátja köszön vissza, valamint az 1947-es választásokkal párhuzamosan a '90-es választások néhány jellemző, a kor hangulatát tükröző plakátja is. Kiállításunkat Baja régi-új címere zárja.