Vas Megye népi építészeti szempontból talán az ország legváltozatosabb területe. Ezért már 1939-ben felmerült egy szabadtéri néprajzi múzeum létrehozása. 1969-ben készültek el az I. építési ütem tervei. A beszállításra kiválasztott épületekből komplex gazdasági udvarokat állítottak össze a múzeum szakemberei. Az építés 1968-ban kezdődött, 1973-ban 30 objektummal megnyílott a múzeumfalu. Ma 39 építmény látható 27 vasi községből összegyűjtve.
A Vasi Múzeumfalu a megye falusi lakosságának két évszázados építészeti kultúrájáról, életmódjáról nyújt képet. A különböző vasi tájegységekről származó kisnemesi, jómódú- és szegényparaszti porták mellett a terület horvát, német, szlovén nemzetiségű falvainak lakóházait, gazdasági épületeit is megtekinthetik a látogatók. A múzeumfalu szemlélteti a konyhai és szobai tüzelőberendezések történeti változásait és az egyes gazdasági épületek tájegységekre jellemző variációit.
Jelentősebb tárgyegyüttesei:
- horvát ház Szentpéterfáról
- molnaszecsődi harangláb
- cáki kovácsműhely
- füstöskonyhás, fakéményes német porta Pornóapátiból (1792)
- torkospajta Bozzaiból
- kisalföldi kisnemesi lakóház Nemesládonyból
Az emberi élet múltból átmentett színterei, a zsúptetős házikók, az iparosműhelyek önmagukban is felbecsülhetetlen értéket képviselnek. De akkor töltik be "küldetésüket" igazán, ha bizonyos értelemben ismét élettérré tudjuk varázsolni őket. Bevált receptünk van erre!
Adjunk életet először a környezetnek! Mennyivel több élményt nyújt látogatóinak a skanzen, mióta a baromfiudvarban kendermagos tyúkok kapirgálnak, az ólban mangalica koca röfög és meg lehet simogatni a szelíd kecskéket. Ezek után fel lehet ülni a lovasszekérre, vagy lóhátról megszemlélni az ethnobotanikus kertet, ahol például a népi gyógyászatban használt gyógynövények fejlődnek.
Programjaink idején pedig a kemencében ropogósra sütött "langallót" jó vasi tájjellegű (vaskeresztesi, sitkei vagy somlyói) borral öblítheti le a látogató. A népi bölcsesség szerint az egyik legnagyobb öröm azt nézni, ahogy mások dolgoznak: a népi kézművesektől el lehet lesni például a nádsíp, a pálinkásbutykos vagy a vesszőkosár készítésének fortélyait, esetleg éppen a tojásbatikolás fogásait. Végül pedig nem hiányozhat a szívet és talpat bizsergető népzene és tánc - először néptáncosok bemutatásában, majd este a táncházban -, vagy a bábszínház és a vaskos humorú vásári komédia sem.
