A Kárpát-medencében élő ember régtől fogva kereste a kapcsolatot a távoli tengerek vidékével. Már négyezer éve használják azt a távolsági kereskedelmi utat, amely a Balti tenger partvidékétől az Alpok nyúlványai mentén délnek haladva érte el az Adriát. Az útnak a 19. századi tudós utókor a Borostyánút nevet adta, mivel az „észak aranyának" hívott borostyánkő kereskedelme jelentette sokáig a legfőbb kapcsolatot a messzi észak és a mediterrán dél között.

A rómaiak az aranysárgán csillogó kövekért cserébe viseleti- és ajándéktárgyakat adtak, ami mellett luxuscikkek: olívaolaj, olajbogyó, bor, halszósz és osztriga indult észak felé az adriai kikötőkből. E termékek romlandó voltuk miatt alig-alig maradtak meg számunkra, csupán a felszolgálásukhoz használt asztali készletek, kerámia- és üvegedények, valamint a szállításukhoz használt jellegzetes „göngyöleg", az amfora kerül elő az ásatások során. Mindezek nem csupán értékes és látványos műtárgyakként
láthatók a kiállítás tárlóiban, de segítségükkel felvázolhatjuk az egykor itt élt rómaiak életmódját és teljes
kapcsolatrendszerét is. Hiszen a kereskedelem egyúttal életmódot és kultúrát is jelentett. Egy darabot abból a mediterrán világból, amelyből a Borostyánút menti római városok, közöttük is elsőként Savaria
kaphatta a legtöbbet.

Az Iseum Savariense kiállításában megelevenednek az Adria partvidékének jellegzetes növényei is. A szombathelyi Örökzöld Kertészet jóvoltából megcsodálhatók a Földköz (Mediterráneum) örökzöld jelképnövényei: a nemes babér, olajfa és társaik. Mi több, az Iseum ókori hangulatot idéző környezetében
e nyáron otthonra lelnek a mediterrán kultúrtájat idéző karcsú valódi ciprusok és pálmák, de másföldi gyümölcsök, így citrom-, narancs- és gránátalmafák, sőt, más meglepetése is!