|
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 37.
Telefonszám: (1) 460-7000, (1) 363-2671
E-mail: info@mucsarnok.hu
Nyitva tartás: SZERDA, CSÜTÖRTÖK, VASÁRNAP 10-18 ÓRÁIG, PÉNTEK, SZOMBAT 12-20 ÓRÁIG
|
Belépő felnőtteknek
|
1200 HUF
|
|
Belépő felnőtteknek
(a Műcsarnok + az Ernst Múzeum megtekintésére)
|
1400 HUF
|
|
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 főtől)
|
800 HUF
|
/ fő
|
Belépő diákoknak
(6-26 éves korú EU-s állampolgárok)
|
600 HUF
|
|
Belépő diákoknak
(a Műcsarnokba és az Ernst Múzeumba, 6-26 év)
|
700 HUF
|
|
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
|
400 HUF
|
/ fő
|
Belépő nyugdíjasoknak
(a Műcsarnokba és az Ernst Múzeumba, 62-70 év)
|
700 HUF
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
(62-70 éves korú EU-s állampolgárok)
|
600 HUF
|
|
Belépő családoknak
(1 felnőtt + 2 gyermek)
|
1800 HUF
|
/ család
|
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
|
2400 HUF
|
/ család
|
Két hónapos műhelymunka után augusztus 22-étől a nagyközönségnek is bemutatkozik Magyarország és Budapest első városi méhészete a Hősök terén, a Műcsarnok hátsó teraszán. Az alapötlet a frankfurti székhelyű finger művészcsoporttól származik, amelynek tagjai, Florian Haas és Andreas Wolf az elmúlt években Németország több nagyvárosában alakítottak ki közösségi méhészeteket és indítottak el úgynevezett vegyes méhészcsoportokat.
A budapesti kísérlet július elején kezdődött csaknem 40, különböző korú, hátterű és élethelyzetű érdeklődő bevonásával. A cél egyebek mellett az volt, hogy a résztvevők között párbeszéd és együttműködés induljon el. A közösségi méhészet beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen fiatalok és idősebbek, diákok és nyugdíjasok, helyi lakosok és itt élő külföldiek, álláskeresők, új szakmák iránt érdeklődők, méhész múlttal rendelkezők és teljesen kezdők dolgoznak együtt. A csoport tagjai Tornyossy Csaba okleveles méhész vezetésével és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakmai támogatásával a nyár folyamán a méhészkedés és a mézkészítés alapjaiba nyerhettek betekintést, valamint közösen gondozzák a szorgos rovarokat.
A múzeum a méhtársadalom működését kutatja, valamint a méhek és az emberi társadalom összefüggéseire hívja fel a figyelmet. Az egyik teremben a méhdemokrácia és a rajintelligencia lesz a főtéma, így választ kapunk például arra, hogyan hoznak közös döntéseket a méhek a rajt érintő kérdésekben.
A másikterem az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) kampányával foglalkozik, amely az ehető rovarok, köztük a méhbábok fogyasztását népszerűsíti. Mivel a világon csaknem egymilliárd ember éhezik, a FAO szerint az új táplálkozási kultúra elterjesztése részben orvosolná a problémát, és ökológiai előnyökkel is járna.
A harmadik terem magának a múzeumnak a működését mutatja be, valamint a közösségi méhészetet gondozó méhészcsoport munkájába ad betekintést.
A független kezdeményezésként megvalósuló múzeum a Városligetben nyílik meg, amely az új budapesti Múzeum Negyednek is otthont ad majd. Ebben a környezetben az Új Múzeum Méheknek rendhagyó missziójával a kulturális intézményalapítás alapvető motivációira kérdez rá, és gyakran éles szakmai vitákat kiváltó gyakorlatára is felhívja a figyelmet.