Kiss Miklós képzőművész akciósorozatának rendhagyó hazai állomásaként a Műcsarnok projektterme, az M0 ad otthont a Goldenroach Unlimited című installációnak. A Golden Roach (Aranycsótány) nevű akcióval ‒ melynek során Kiss Miklós arany svábbogarakat csempészett Európa rangos kiállítótereibe ‒ 2011 óta találkozhatnak külföldön a múzeumlátogatók. A bécsi MuMoK-ba, a londoni Saatchi Gallery-be és a Tate Modernbe, a berlini Hamburger Bahnhofba vagy a párizsi Louvre-ba, illetve a Centre George Pompidou-ba „belopott" bogarakat a művész az intézmény aktuális kiállítási arculatához illeszkedő műcédulákkal az éppen látogatható tárlat részévé tette. Később a múzeumi ajándékboltokban is hasonló módon jelenítette meg saját aranycsótányos szuvenírjeit.

Az idők folyamán a Goldenroach-projekt folyamatosan csiszolódott, így a kezdetben még aranyfestékkel lefújt csótányok helyébe értékes, aprólékos kidolgozású, aranyozott ötvösmunka került, miközben a csempészés módszerei is fejlődtek.

Az illegális behatolás és túlélés nagymesterét, a svábbogarat a rovarvilág egyik legellenszenvesebb képviselőjének tartják, noha 4500 ismert faja közül csupán harminc kártevő. Ennek ellenére a kortárs képzőművészeti alkotások gyakran tematizálnak undort vagy ellenszenvet keltő élőlényeket.

Ma már legendásnak számítanak David Wojnarowicz nyuszifarokkal és fülekkel felvértezett cockabunny-jai vagy Joey Skaggs emberiséget gyógyító csótányvitaminjai. Ugyanakkor Jake és Dinos Chapman a kilencvenes évek végén készült gyermekandrogün-szobra inkább az ember csótányvoltát hangsúlyozza, Catherine Chalmers 2003-as Execution című művében mintegy kínpadra kényszeríti a csótányt és megfosztja az örök élet lehetőségétől. Jan Fabre és Fabian Pena az elhullott állatok tetemeit, csótányszárnyakat és végtagokat is felhasználnak munkáikhoz.

Kiss Miklós aranycsótányai a képzőművészet nemzetközi szentélyeibe becsempészve rövid időre „isteni" rangra emelkednek, akár az egyiptomi kultúrában szakrális jelentésük nyomán a ganajtúró bogarak. Ezzel szemben a Műcsarnokban a fröccsöntött műanyagból ‒ kézzel készített szerszám segítségével ‒ készült hamis aranycsótányok első pillantásra a játékipar igénytelen, nagy szériában gyártott, olcsó figuráihoz hasonlóan minden eredetiséget vagy nemességet nélkülöznek, miközben ezeket a darabokat is az akciósorozatban részt vett valódi aranycsótány prototípusa után gyártották le, ezért szemmel láthatóan megejtő hasonlóságot mutatnak színarany társukkal.

A tér közepén összesereglő, több mint tízezer darabból álló rovararzenál a szerveződés erejéről, a reprezentáció hatalmáról is tanúságot tesz.

Míg a külföldi helyszíneken csótányként feltűnő művész természetesen igyekszik kikerülni a kamerákat és a biztonsági embereket, addig az M0-ban megvalósuló kiállítás alanyaiként az aranycsótányok ezúttal mint legális behatolók jelennek meg, megistenülésük és identitásuk ezzel kérdésessé válik. Sorsukat pedig élő streamközvetítésen lehet figyelemmel kísérni.

Az anyaghasználatban tetten érhető szélsőségesség, az undort és a túlélést egyszerre szimbolizáló ízeltlábú művészettörténeti szempontból is érdekes jelensége, valamint az értéktelennek tűnő installáció játékos feszültsége jellemzi Kiss Miklós Goldenroach Unlimited című munkáját.

A művész hamarosan a tengerentúlon folytatja három éve tartó akciósorozatát.