Szentandrássy István 1957-ben született Budapesten. Hivatásos képzőművészként 25 éve foglalkozik festészettel. Kezdetben verseket, drámákat írt és rajzolt. 1979-ben Csapiban, egy cigány olvasótáborban figyel fel rá Péli Tamás festőművész, akinek tizenhárom éven keresztül volt tanítványa. Mestere nyomán Szentandrássy a reneszánsz hagyományokra támaszkodva, sajátosan egyéni képi nyelvet hozott létre. 2012-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Műveit az erőteljes expresszivitás és a  jelképalkotás jellemzi. Drámai hangvételű kompozícióin a cigányság ősi, balladisztikus hagyományai és alakjai elevenednek meg. Jelentős munkái között tartják számon az ikonszerűen megalkotott Madonna-képeket, a Frederico García Lorca Cigány románcok című versciklusa által inspirált festménysorozatot és a Triptichon című művet. Számos kiállítása volt itthon és külföldön. Bemutatkozott többek között Bécsben, New Yorkban, Prágában, Münchenben, Pekingben, Londonban. Láthatók voltak művei a Néprajzi Múzeumban, a Kossuth Klubban, az Aranytíz Művelődési Központban, továbbá a Műcsarnok Elhallgatott Holocaust kiállításán (2004), Dorottya utcai Esély Galériában (2005) és a Művészetek völgyében (2006) is. 2006-ban Cigány mesterségek címmel grafikáiból és festményeiből nyílt tárlata a Rátkai Márton Klubban, 2007-ben a Velencei Biennálé roma pavilonjának tizenhat kiállítója között volt. 2008-ban jelent meg Kerékgyártó István Tanítványból mester címmel portréalbum a művészről.

A Balázs János Galériában többször szerepeltek munkái, a 2008-as Olajfák hegyén című – az Angyali Üdvözlet kápolna szakrális festményterveihez készült grafikák – önálló kiállítása mellett tematikus tárlatokon: 2004-ben a Feketén-fehéren csoportos grafikai kiállításon, 2005-ben a Nőábrázolás a roma képzőművészetben, 2009-ben a Köztetek tárlaton. Jelenleg Budapesten él és alkot. Munkái megtalálhatók számos közintézményben és magángyűjtőknél is.