Pontosan 300 évvel ezelőtt, 1715 januárjában érkeztek Kecskemétre az első piarista szerzetesek azzal a céllal, hogy iskolát nyissanak a városban, és katolikus gimnáziumi oktatást és nevelést nyújtsanak a város és a környék lakói számára. Ezt a szolgálatot az időkhöz és körülményekhez alkalmazkodva azóta is végzik. Ha szükség volt rá diákotthont, általános iskolát, óvodát nyitottak, ének- és zenekart, színjátszókört, cserkészcsapatot vezettek.

A Kecskeméti Katona József Múzeum és a Piarista Rend Magyar Tartománya gyűjteményei által közösen létrehozott kiállítás, amely 2015. január 31. és március 29. között a Cifrapalotában látható, a piarista rend 300 éves kecskeméti múltján vezeti végig a látogatót.

A piaristák 1715 februárjában a ferencesektől átvett elemi iskolai épületben 63 tanulóval kezdték meg a tanítást. 1724-ben költöztek mostani helyükre, a Piaristák terén álló rendházba, ahol a század közepére templomuk is fölépült. Az egyre növekvő diáksereg számára a katolikus egyházközség 1825 és 1894 között a templom mellett emeltetett újabb épületszárnyakat, majd 1930 és 1933 között HÜLTL Dezső „modernizált barokk” terve alapján épült új iskolaépületet, amely építészetileg is a város egyik meghatározó pontja.

A kommunista diktatúra évei nem kímélték a kecskeméti piaristákat sem. Mégis az 1948. évi államosítás után, 1950-től az ország nyolc katolikus iskolájának egyike, egy négyosztályos fiúgimnázium, Kecskeméten működhetett.  A rendszerváltást követően, 1992-ben a piarista rend átvette az épületében működő állami Jókai Mór Általános Iskolát, majd 2012-ben az angolkisasszonyok (Congregatio Jesu) Czollner téri intézetét, és 2014-ben óvodát is nyitottak. Ennek következtében ma Kecskeméten működik Európa legnagyobb piarista iskolája, több mint ezer diákkal. Ez az intézmény egyben a második legrégebbi, folyamatosan működő katolikus egyházi iskola a mai Magyarországon.

A kiállításon megnyílik a látogatók előtt a régi piarista iskola, hogy fölfedje a múltját: hogyan néztek ki a korábbi évszázadok tanárai és diákjai, milyen könyvekből tanultak, milyen bútorok és taneszközök vették őket körül, milyen volt az iskolai színjátszás, és milyen kalandokat kerestek a cserkészcsapat tagjai, akik még a síeléssel is megpróbálkoztak bugaci dombokon. A kiállításon felbukkannak az iskolapadokból kikerülő legnevesebb diákok is, KATONA Józseftől egészen HOMOKI NAGY Istvánig.

A tudós szerzetes tanárok mindvégig alapvető meghatározói voltak Kecskemét kulturális életének, a templomépítő DEMKA Sándortól kezdve ERDŐSI Imréig, akit honvédmúltja miatt „branyiszkói hősként” ismertek, vagy MÉSZÁROS Imréig, aki 1945-ben az egyesített városi gimnázium igazgatója volt. Rajtuk kívül természetesen diákok és szülők generációinak is megvan Kecskeméten a saját „kedvenc piaristájuk”, akit tanárként vagy lelkipásztorként ismertek meg, és akitől tudást, élettapasztalatot és hitet kaptak.

A kiállítás bepillantást nyújt életükbe, tevékenységükbe, a rendház és templom ritkán látható műtárgyaiba és kincseibe. Bemutatja a rend alapítóját és jelképeit, amelyek évszázadok óta hozzátartoznak a városhoz.