A kiállítás két nemzedék, apa és fia sorsán keresztül mutatja be az 1914-1918-as „Nagy háborút" és annak következményeit. A Sajtos család sorsán át megtudhatjuk, hogy a háború alapvetően változtatta meg az emberek életét. Szinte nincs olyan család, amelyet ne érintett volna a mozgósítás, a férj, a testvér vagy a gyermek bevonulása a harctérre, sebesülése, fogsága vagy halála. Ez a világméretű „őskatasztrófa" politikai, gazdasági és kulturális összeomlást eredményezett.

„Isten legyen veletek és velem is."- Sajtos János, az apa - a miskolci 10-es honvéd gyalogezred poroszlói születésű katonájának - hadi kórházból írt levele záró gondolata határozza meg az első világháborúra emlékező termet. Ő 1915 májusában a gorlicei áttöréskor halt hősi halált, így fia – Sajtos Dezső hadiárvaként nőtt fel. A korabeli tárgyi, képi és írásos emlékeken, képzőművészeti alkotásokon keresztül elevenednek meg a "kisember" érzelmei. Itt látható néhány hősi halált halt katona portréja, több háborút járt honvéd háborús emléklapja, katonaládája, kulacsa és egyéb felszerelése. Az egri Eventus Művészeti Középiskola növendékei elkészítették a 243 tiszafüredi I. világháborús hősi halott emlékművének makettjét is.

„Megélni a XX. századot" címmel lehet illetni a második termet, amely a fiúról szól. Száz éve, még az Osztrák-Magyar Monarchiában látta meg a napvilágot Sajtos Dezső a fiú, a 97 évet megélt könyvkötő mester. Még egy esztendős sem volt, amikor édesapja meghalt. Ez a szomorú esemény a fiú sorsát egész életén át meghatározta. Küzdelmes életét, mindvégig optimista természetét alapvetően határozták meg a két világháború közötti évtizedek, amikor a továbbélés reményében elsajátította a könyvkötő mesterséget, majd családot alapított. Tiszafüreden telepedett le, ahol hosszú évtizedeken át, közmegbecsülés közepette művelte ezt a ritkaságszámba menő szakmát. Ebben a teremben az 1930-as, 1940-es években készült családi fotók, könyvek, saját visszaemlékezések idézik a hosszú életút állomásait.

Az eltűnőben lévő szakma, a könyvkötő mesterség múltját és jelenét mutatja be a harmadik terem, amely „A könyv mestersége" címet viseli. A kiállításrész a Könyvkötők Országos Ipartestülete néhány reprezentánsának (a Mórocz Könyvkötészet) munkáit is elénk tárja.