Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.04.08. - 2024.04.08.
Szekszárd
2024.04.06. - 2024.04.06.
Kápolnásnyék
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Koszta József Múzeum - Szentes
A szentesi Koszta József Múzeum főbejárata
Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1.
Telefonszám: (70) 228-8565, (63) 313-352
Nyitva tartás: K-P 10-17, Szo-V 10-18
állandó kiállítás, halászat, mesterségek, vadászat
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház)
1800 HUF
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház, szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
1200 HUF
Csoportos kombinált belépő felnőtteknek
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház, 15 főtől)
1300 HUF
/ fő
Csoportos kombinált belépő felnőtteknek
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház, szentesi lakhellyel rendelkezőknek, 15 főtől)
600 HUF
/ fő
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház)
1500 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház, Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
700 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház)
1500 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház, Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
700 HUF
Kombinált belépő családoknak
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház, 2 felnőtt + 2 diák)
5800 HUF
/ család
Kombinált belépő családoknak
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház, szentesi lakhellyel rendelkezőknek, 2 felnőtt + 2 diák)
3100 HUF
/ család
Tárlatvezetés magyar nyelven
4200 HUF
Fotó
600 HUF
Videó
600 HUF
A "Legelők, szántók, vadvizek. Gazdálkodás a szentesi határban." című kiállítás az ártéri haszonvételi formák és a vízi közlekedés ismertetésével indul, megpróbál áttekintést adni a paraszti gazdálkodás időben és térben változó formáiról. 150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait.
Halászkunyhó csónakkal
Az itt élő népesség alkalmazkodott a természeti környezethez, és egy sokoldalú, komplex gazdálkodást igyekezett kialakítani, ami biztos megélhetést nyújtott számára. A folyók által kisebb-nagyobb rendszerességgel látogatott ártereken a szentesiek nádat, gyékényt, vesszőt vágtak, halat fogtak, hurkokkal, tőrökkel vízimadarakat ejtettek el, a réteken pedig szénát gyűjtöttek állataik számára.

Nem kísérelték meg a víz útjának elzárását, arra törekedtek, hogy az áradások a fokokon keresztül eljussanak az ártérre. A 19. század közepén kezdődő folyószabályozási munkálatok jelentős mértékben átformálták a Tisza menti táj arculatát. A korábban vízjárta területek zömét művelés alá fogták, de nem számoltak a pusztító árvizek illetve az aszály megjelenésével.

A legelőterületek és a rétségek csökkenésével párhuzamosan 1875-ig a szentesi határban a szántók aránya 45%-kal nőtt meg. A zöldségtermesztés a 19-20. század fordulójától indult hódító útjára, amikor Szentes környékén bolgár nemzetiségű kertészek telepedtek le, akik új munkamódszereket és zöldségfajtákat hoztak magukkal. Ennek tudható be, hogy a város Magyarország egyik legfontosabb kertészeti központjává vált munkalehetőséget és kenyérkeresetet biztosítva a helybeli családoknak.

Önellátó szerepet játszott a szőlő, melynek termesztése a határ magasabb fekvésű részeihez kapcsolódott.