A Fordulópontok a Magyarországon működő külföldi kulturális intézetekkel együtt létrehozott jelenkori képzőművészeti projekt. Tizenhat ország húsz alkotója elemzi a történelmet és a múlt évszázadot: bennünk, a nézőkben új, személyes, érzelemteli gondolatok ébrednek a múltról, amelyet átéltünk vagy az előző nemzedékek elbeszéléséből ismerünk.

A Fordulópontok kiállítás csak részben illik a 2014-es év jubileumokban bővelkedő rendezvényeinek sorába. Bár a történelmi eseményekről való megemlékezések együttállása, az első és a második világháború kitörése, a vasfüggöny és a berlini fal leomlása, a kelet-középeurópai demokratikus átalakulás vagy az Európai Unió keleti bővülésének tizedik évfordulója tény, a rendezőket inkább az foglalkoztatja – és az erről való gondolkodásra szeretnék ösztönözni a kiállítás nézőit is –, hogy mi adja a 20. század ívét, mi a történelmi események mögött és fölött az összekötő motiváció, jellegzetesség vagy karakter.

Alain Badiou francia filozófus – más gondolkodókkal együtt – a 20. századot a legrövidebb századnak tartja abban az értelemben, hogy a fontos eseményei 1914-ben kezdődtek és 1989-ben értek véget. Európa konfliktusai, nemzeti kérdései, a nagyhatalmak versengése és gyarmatosítási igényeik vezettek az első világháborúhoz, a „nagy háborúhoz". A második világháború az elemzők szerint az első háború kiterjesztett folytatásaként értelmezhető, amelyben a vitás kérdések töretlenül jelen voltak és elmélyültek. A konfliktusok század elején meginduló folyamát a hidegháború évei után végül a szocialista rendszerek felbomlása és az Európai Unió erősödő integrációs folyamatai zárják le.

A történelmi eseményekre reflektáló művészet minden esetben tágabban, nagyobb általánosságban fogalmaz, mint amit az adott jubileum jelent. Az alkotók az évfordulót inspirációnak tekintik, olyan gondolatébresztő eseménynek, amely során újabb összefüggéseket, gondolatokat érthetünk meg. A Fordulópontok kérdéseket fűz a jubileumok köré: ilyen a háború meghatározó volta, az aktuális politikai fenyegetettség veszélye napjainkban, a totalitárius rendszerek retorikája és szimbólumrendszere, emberképe, a két nagy gazdasági-politikai világrend, a kapitalizmus és a szocializmus szembenállása és szerepe a történelem alakulásában, valamint az új gazdasági rend sokkja a felbomló Szovjetunió utódállamaiban, illetve Közép-Kelet-Európa azon államaiban, melyek 1989-ben nyerték vissza függetlenségüket. Az egyes művek érintik az emlékezet kérdését is: mindezeket az eseményeket hogyan dolgozza fel az utókor, hogyan viszonyulunk saját személyes és történelmi múltunkhoz egy olyan időszakban, amikor lassan nyilvánvalóvá válik, hogy az új évezred nem teljesen tudta/tudja az emberiséget átléptetni az előző század örökségén.

Kurátorok: Petrányi Zsolt és Vojnits Purcsár Vitó