A Gödöllői Királyi Kastély Rudolf–szárnyában kialakított terek időutazásra csábítanak, s aki ide belép, igazi különlegességek közt találja magát évről-évre. Idén Ferenc József személye kerül a középpontba. A tárlaton központi elemként azt a folyamatot mutatják be, miként változott a magyarok Ferenc József-képe, a császár/király személyének megítélése hosszú uralkodása folyamán, s milyen szerepet játszott ebben a folyamatban a szeretett társ, Erzsébet.

Erzsébet királyné verseiben Titániának nevezte magát, Shakespeare Szentivánéji álom című darabjának tündérkirálynője után. A Gödöllői Királyi Kastély 2008-tól Titánia lovagjai címmel kiállítás-sorozat keretében mutatja be a hozzá közelálló férfiakat.

Elsőként a rá leginkább hasonlító, szellemi örökségét továbbvivő fiának állítottak emléket Rudolf, a reményvesztett imádó című tárlatuk 2008-ban nyílt meg, a trónörökös születésének 150. évfordulóján.

2009-ben a második lovag „A lángoló zseni", gróf Andrássy Gyula volt. Andrássy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ezredese, diplomata és világfi, aki Deák mellett az osztrák-magyar kiegyezés létrehozója, a 19. század egyik legjelentősebb magyar politikusa.

A harmadik lovag 2014-ben a férj, Ferenc József osztrák császár és magyar király. Ezzel a kiállítással kapcsolódnak az idei központ centenáriumi évhez, illetve Gödöllő városa által „A Régi Ház, 1914-2014. Kezdet és vég" címmelmeghirdetett idei tematikus programsorozathoz.

Ferenc József egész élete és hosszú uralkodása szempontjából rendkívül meghatározó a neveltetése. Ifjúságára döntő hatással volt anyjával, Zsófia főhercegnővel való igen szoros kapcsolata. Az anyja által választott tanárok, példaképül szolgáló személyek (elsősorban katonák) egész későbbi életére hatást gyakoroltak. A tizenhárom éves főherceg 1843 szeptemberében járt először Magyarországon. Első benyomásai között a tájra, a természeti környezetre vonatkozó megállapításai vannak többségben, legalábbis fennmaradt naplója tanúsága szerint. Ezt az életszakaszt mutatja be az első terem.

Neveltetése miatt Ferenc József az 1848/49-es magyar szabadságharcban a rebellis nemzet uralkodójával szembeni lázadását látta. 1848. december 2-án, alig 18 évesen került a Habsburg Birodalom trónjára, saját ítélete még nagyrészt a környezetének – leginkább édesanyjának – értékrendjét tükrözte. Ezt a következő kiállító teremben az uralkodó és alattvalói világának szembeállításával érzékeltetik.

Az uralkodói látogatásokra a környékbeli településekről ezerszám özönlöttek az emberek, hogy láthassák Ferenc Józsefet. 1857-ben a császár már feleségével, Erzsébettel jött az országba, aki már ekkor meghódította a magyarok szívét. Később szerepet vállalt az uralkodó és a nemzet közötti kapcsolat enyhítésében, szorosabbra fűzésében, az 1867-es kiegyezés megkötésében. A harmadik terem tárgyai ennek a folyamatnak az állomásaiból emelik ki a legfontosabbakat.

Az 1867. június 8-i koronázás alkalmával az uralkodópár a nemzettől a gödöllői kastélyt és környező birtokait kapta ajándékba. A királyi család a magyar fővároshoz közeli vadászkastélyban felszabadultabban érezhette magát. Lóversenyeket és vadászatokat, sőt, angol mintára falkavadászatokat is rendeztek, melyekre meghívták a magyar arisztokrácia legjelentősebb képviselőit. Az uralkodó és Magyarország kapcsolatának alakulására, az 1849-et követő ellenérzések oldódására ezek az 1867 utáni hosszabb-rövidebb idejű személyes tartózkodások jelentős hatással voltak. A negyedik teremben a családra vonatkozó emlékek és a gödöllői tartózkodások dokumentumai kapnak helyet.

Ferenc József egész életében a hadsereget tartotta legfőbb támaszának, ha tehette, személyesen vett részt a hadgyakorlatokon. Uralkodói státuszának megőrzése és erősítése céljából fontosnak tartotta a hagyományok megtartását, a reprezentációt. A legnagyobb terem a 19. század végi sokrétű, megváltozott király-képnek ered a nyomába.

Az agg uralkodó egy 19. századi illúzió foglyaként, országa és családja védelmezője szerepében lépett háborúba Szerbiával, nem sejtve, hogy döntésével addig nem tapasztalt méretű és pusztítású világégést indít el. A háborút jelképező tárgyak ezért csak a népeihez atyailag viszonyuló királyt és hűséges népeit idézik meg, a világháború valóságának bemutatására – Ferenc József sajátos nézőpontját szem előtt tartva – nem vállalkoznak.

A Gödöllői Királyi Kastély időszaki kiállításán I. Ferenc József életútjának csupán egy-egy mozzanatát mutatják be, a király és Magyarország kapcsolatát hangsúlyozzák. A kiállításhoz audioguide-ról meghallgatható, a termek tematikájához kapcsolódó történet-füzér készült. A korabeli sajtóból, visszaemlékezésekből és személyes levelekből álló összeállítás az uralkodót, mint embert hozza közel a látogatóhoz.

A kiállítás helyszíne a Rudolf-szárny emeleti teremsora. Az IT eszközök és interaktív elemek a kiállításba integrálva jelennek meg. A két korábbi kiállítás mintájára teljes tárgylistát és tanulmányokat tartalmazó katalógus készült, a vendégek számára a feliratok és magyarázó szövegek is két nyelven (angol, magyar) elérhetőek.

A kiállításba integrált múzeumpedagógiai eszközök és IT elemek segítenek a téma aktív felfedezésében. A gyermekkort bemutató szoba gyermek méretű forgatható kockakirakó oszlopa például négy 19. századi fegyvernem egyenruháját jeleníti meg. A játék a terem egyik festményén szereplő ólomkatonák stílusában készült el.

Természetesen helyet kap néhány olyan mozgóképes dokumentum is, amely kapcsolódik Ferenc Józsefhez, például Károly trónörökös esküvője, melyen az agg uralkodó is részt vett, vagy Ferenc József temetésének filmfelvétele.