Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Kiss Pál Múzeum - Tiszafüred
Szabadtéri felvétel a Kiss Pál Múzeumról
Cím: 5350, Tiszafüred Tariczky sétány 6.
Telefonszám: (59) 352-106
Nyitva tartás: K-Szo 9-12, 13-17
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2014.08.04. - 2014.08.30.
I. Világháború, időszaki kiállítás, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
500 HUF
/ fő
Csoportos belépő felnőtteknek
(min. 10 fő)
150 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
250 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
250 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(2 felnőtt + max. 3 gyermek)
750 HUF
/ család
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozás)
300 HUF
/ fő
Bérlet
1000 HUF
/ egy évre
Csoportos tárlatvezetés
(max. 40 fő)
2000 HUF
/ csoport
Fotó
1000 HUF
Videó
1000 HUF

A száz esztendővel ezelőtt kirobbanó Nagy Háború fiatal férfiak millióit szólította el a harctérre, távol a szülőföldtől. Családok maradtak fiúgyermek, férj, apa nélkül, ám a személyes kötődés nem szakadt meg. Naponta, hetente fordultak meg a levelek, olykor csomag is eljutott a távolban harcoló családtaghoz.


Ezeknek a kapcsolatoknak az emlékét őrzik azok a tábori postai küldemények, a tá-bori postai levelezőlapok, amelyek évtizedeken keresztül féltve őrzött tárgyai voltak egy-egy családnak. Ám idővel ezek a levelezőlapok szerencsés esetben a múzeumba kerülnek. Ezekből mutatunk most be 24 lapot. Mindegyiket Pázsit Miklós egykori örvényi lakos írta családjának szülőfalujába, Örvényre (ma Ti-szaörvényként Tiszafüred városrésze). A címzésben édesapja, Pázsit András sze-repel, de a levelekből kiderül, hogy az írás az édesapján kívül az édesanyjának, feleségének és kisfiának is szól.

 

A leveleket olvasva jól látható, hogy minden írás szinte azonos szerkezetű. Római katolikus vallású ember hitéhez illő köszöntéssel kezdődik, majd hosszú, mindenkit felsoroló megszólítással folytatódik minden egyes levél. Ezt követi a jókívánság, melyhez mindig hozzáfűzi, hogy ő személy szerint jól van, és ugyanezt kívánja szeretteinek. Csak ezt követően kerül be a levélbe valamilyen aktuális közlendő: például az, hogy megkapta a levelet vagy a csomagot vagy felsorolja, hogy melyik falubeli katonatársát látta, esetleg azt, hogy ki az, aki szabadságra hazamegy, és hogy mit küldjenek tőle. A két-három sornyi aktuális közlendő után már jön a befejezés. Személyenkénti megszólítás, amely olykor nem csak a családtagoknak, hanem a közeli és távolabbi rokonoknak, a szomszédoknak és az ismerősöknek is szól. Majd a búcsúzás és az aláírás. Szinte minden esetben a levél szélén ugyanaz a jókívánság olvasható: „Isten velek és velünk"


Érdemes egy levelet szó szerint, teljes szöveghűségben is közzétenni.


„Dicsértessék a Jézus Krisztus. Szeretet Kedves Édes Apám, Édes anyám, kedves feleségem, kis fijam. Kívánom a jó Istentől hogy ezen pár sorom a legjob egéségben találja ojanba mint nékem van nekem hálistennek nincs semi bajom van jó egéségem mejhez hasonlót szerető szivemből kívánok kedves jó szüleim kedves feleségem kis fijam minyjájoknak tudatom a rám szánt csomagot megkaptam január 13 án amit nagy örömel el is fogyasztotunk igen szépen köszönöm. az ötödikén írt levelet meg Kaptam tizen hetedikén irjanak gyakran tisztelem csókolom Kedves Édesapám Édesanyám feleségem kisfijam maradok sírig szerető fijok...[olvashatatlan szó] Miklós. 1915. 1 hó 18 án Isten Velek és Velünk".
A most kiállított 24 levél szinte végigkíséri a háború teljes időszakát, bár az együttes bizonyára nem teljes. Több hónapnyi időszakokból ugyanis nincs leve-lezőlapunk.


Az első levél 1914. augusztus 30-án, az utolsó 1918. szeptember 4-én kelteződött. Igen jellemző, hogy a 24 dokumentum valójában kilencféle formátumú postai levélküldeményt takar. A küldemények tehát nem csak abban különböznek, hogy azokat más-más időpontban küldte a levél írója. Egyrészt a nyomtatvány megnevezése is változatos.


Hét esetben „Tábori postai levelezőlap", 5 esetben „Feldpostkorrespondenzkarte" van a papírra nyomtatva. Ez a hosszú német kifejezés egyébként ugyanazt jelenti, mint ami a magyar nyelvű nyomtatványon szerepel. A további küldeményeken a „Tábori postai levelezőlap/Feldpostkorrespondenzkarte", a „Tábori levelezőlap", a „Feldpostkarte", a „Tábori levelezőlap Feldpostkorrespondezkarte" vagy a „Levelező-lap/correspondenzkarte" olvasható. Ezek mindegyike a tábori posta által szállított küldemények csoportjába tartozik. Mindössze két olyan levél van, amely a polgári lakosság által használatos formátumú: egy színes, képes levelező-lap és egy zárt levelezőlap. A tábori posta által továbbított küldemények többsége rózsaszínű. Mindössze néhány sárgás árnyalatú és három, zöldes árnyalatú lap van az együttesben.


További érdekesség, hogy a küldemények közül 22 levelet a „Tábori Postahivatal" bélyegzőjével látták el, egyet Kassán, egyet pedig Kisvárdán adtak fel. Így nyilván-való, hogy a 22 tábori postahivatali küldemény a harcoló alakulatoktól érkezett. Négy tábori Postahivataltól: a 92., a 108., a 255. és a 618-as számú hivataltól. Bár általános tapasztalat, hogy a tábori postahivatal száma egy-egy csapattestnek alig változott a háború során, itt nyilvánvalóan az átlagtól való eltérésről van szó. Ez ta-lán azzal is összefügghet, hogy az a hely, ahová a leveleket továbbítani kellett (orosz front, román front, olasz front), többször is változott. A feladónál pontosan meg van az is jelölve, milyen csapategységhez kell küldeni a válaszlevelet. Ez kezdetben a császári és királyi 60. gyalogezred 3. százada volt. Később ugyanezen csapategység 1. százada van megjelölve, két esetben pedig a 15. hadosztály („division 15."). A küldeményeken 17 esetben az a színes alakulatbélyegzés is jól kivehető és olvasható. Külön érdekesség még, hogy két esetben, 1918 januárjában, IV. Károly (1887-1922) magyar király (és osztrák császár) arcképének bélyegzővel sokszorosított lenyomata is szerepel a levelezőlapon.

 

A dokumentumokban szereplő családról Fodorné Hámori Ágnes gyűjtése révén szerencsére többet is tudunk. Az édesapa, Pázsit András (1842-1920) ekkor már életének 74-78. évében járt, felesége, a levelekben szólított édesanya, Csesznok Katalin (1855-1935) 60 éveshez közeli volt. A fronton harcoló Pázsit Miklós (1881-1950) 33 évesen ment a háborúba és 37 évesen tért haza. Felesége Szendrei Viktória volt, aki a háború kitörésekor a már hét esztendős György fiával várta vissza. Ő, tehát a frontot járt katona fia, Pázsit György 68 éves koráig, 1975-ig volt a falu harangozója.


Dr. Vadász István