|
Cím: 5350, Tiszafüred Tariczky sétány 6.
Telefonszám: (59) 352-106
E-mail: kisspalmuz@gmail.com
Nyitva tartás: K-Szo 9-12, 13-17
|
Belépő felnőtteknek
|
500 HUF
|
/ fő
|
Csoportos belépő felnőtteknek
(min. 10 fő)
|
150 HUF
|
/ fő
|
Belépő diákoknak
|
250 HUF
|
/ fő
|
Belépő nyugdíjasoknak
|
250 HUF
|
/ fő
|
Belépő családoknak
(2 felnőtt + max. 3 gyermek)
|
750 HUF
|
/ család
|
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozás)
|
300 HUF
|
/ fő
|
Bérlet
|
1000 HUF
|
/ egy évre
|
Csoportos tárlatvezetés
(max. 40 fő)
|
2000 HUF
|
/ csoport
|
Fotó
|
1000 HUF
|
|
Videó
|
1000 HUF
|
Ebben a hónapban most olyan emlékanyagot mutatunk be, amely csak tartalmi szempontból sorolható a téglákat felvonultató sorozathoz. A vitrinben ugyanis régi, közel száz esztendős betoncserepeket állítottunk ki. A három lapos (sík) és két idomcserép (kúp vagy kupás cserép) egy örvényi építőanyag üzemben készült.
Ez az üzem a Mihalcsik-féle betoncserép-készítő telep volt. A ma már Tiszafüredhez tartozó, de akkor még önálló Örvényen az 1920-as évek végén jött létre a Betoncserép-készítő Vállalat, amelyet a Mihalcsik család üzemeltetett. A kis üzem a mai Hunyadi utca elején, a Hunyadi utca 6. szám alatti telken volt. Egészen az 1940-es évek második feléig üzemelt. Később az üzem felszerelését egy tiszafüredi kőműves vál-lalkozó vásárolta meg, ám a betoncserép-gyártással rövidesen az új vállalkozó is felhagyott.
Tiszafüreden, Örvényen és a környéken az 1910-es, 1920-as években kezdett elterjedni a cseréptető, így a korábbi zsindelytetős házak helyett agyagcseréppel vagy betoncseréppel fedett házak épültek. Mivel Örvény határában megfelelő alapanyag, folyami föveny (vagy „sank") bőségesen fordult elő, így a viszonylag olcsón beszerezhető cement felhasználásával kelendő terméket tudtak előállítani.
A szükséges formába egy gép segítségével töltötték be a cement, a fö-veny és a víz felhasználásával készített alapanyagot. Ezt a gép formázta és préselte, majd a formával együtt egy sík helyre tették a nyerster-méket, ahol az anyag megkötött.
A sík cserép felületét úgy képezték ki, hogy a cserépen két hosszanti hullám, illetve oldalt hornyolt legyen. Felül két kampóval lehetett a tetőléchez rögzíteni a cserepet, amelynek az alsó vége az alatta lévő sorban lévő cserépre is ráért. Ezen az alsó végen is volt két kampószerű felület, amely a hosszanti hullámok végén zárta le a cserép felületét. A síkcserép hossza 50, a szélessége 22 cm volt, a cserép vastagsága pedig mindössze 7 milliméter. Ezek a méretek tették lehetővé, hogy a cserép elég könnyű volt, amely a tetőfedésnél igen fontos szempont. Ez a cserép ugyanakkor nehezebb volt, mint az agyagból készült cserép, így a betoncserép viharállóbb volt.
A két idomcserép közül az egyik egy olyan görbecserép (vagy kupás cserép), amelynek a hossza 50 cm, a szélessége pedig egyenletesen 18 cm. Az ilyen cserép a tető főgerincét fedte. Ez volt a sima gerinccserép, amelynek mindkét vége úgy volt kialakítva, hogy a gerinccserepek végei egy hornyolt kiképzéssel egymásra illeszthetőek legyenek. A másik görbecserép rövidebb és szélessége is eltérő. A hossza 40 cm, a szélessége felül 14, alul pedig 18 cm. Ezzel a cseréppel az úgynevezett élgerinceket fedték oly módon, hogy a cserép keskenyebb, felső végére a másik cserép bővebb, alsó vége került. Ezen az alsó végen, a legalsó cserépen egy kiemelkedő, díszítő elem is volt. Ez volt a kezdő élgerinc-cserép.
Bemutatónkkal jelezni szeretnénk, hogy a mi vidékünk is bekapcsoló-dott abba az innovációs folyamatba, amelynek eredményeként az or-szág számos pontján jöttek létre betoncserép-gyártó üzemek az 1920-as években. Ez is jelzi, hogy a hazai betoncserép-készítés hetven-nyolcvan esztendős múltra tekint vissza.