|
Cím: 8230, Balatonfüred Honvéd u. 2-4.
Telefonszám: (87) 950-876 /1
E-mail: vaszary.foglalas@furedkult.hu
Nyitva tartás: K-V 10-18
|
Egyéni belépő felnőtteknek
|
2200 HUF
|
|
Egyéni belépő felnőtteknek
(Balatonfüredi jegy)
|
1100 HUF
|
|
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 főtől)
|
2000 HUF
|
/ fő
|
Csoportos belépő felnőtteknek
(Balatonfüredi jegy, 10 főtől)
|
990 HUF
|
/ fő
|
Egyéni belépő diákoknak
|
1100 HUF
|
|
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
|
990 HUF
|
/ fő
|
Egyéni belépő pedagógusoknak
|
1100 HUF
|
|
Csoportos belépő pedagógusoknak
(10 főtől)
|
990 HUF
|
/ fő
|
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
|
1100 HUF
|
|
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(10 főtől)
|
990 HUF
|
/ fő
|
Belépő családoknak
(2 felnőtt + gyermek)
|
4800 HUF
|
/ család
|
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Vaszary Galéria + Jókai Mór Emlékház)
|
3500 HUF
|
|
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Balatonfüredi jegy, Vaszary Galéria + Jókai Mór Emlékház)
|
1600 HUF
|
|
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Jókai Mór Emlékház + Vaszary Galéria + Vitorlázeum)
|
4800 HUF
|
|
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Balatonfüredi jegy, Jókai Mór Emlékház + Vaszary Galéria + Vitorlázeum)
|
2400 HUF
|
|
Csoportos kombinált belépő felnőtteknek
(Vaszary Galéria + Jókai Mór Emlékház, 10 főtől)
|
2800 HUF
|
/ fő
|
Csoportos kombinált belépő felnőtteknek
(Balatonfüredi jegy, Vaszary Galéria + Jókai Mór Emlékház, 10 főtől)
|
1400 HUF
|
/ fő
|
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Vaszary Galéria + Jókai Mór Emlékház)
|
1600 HUF
|
|
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Jókai Mór Emlékház + Vaszary Galéria + Vitorlázeum)
|
2400 HUF
|
|
Csoportos kombinált belépő diákoknak
(Vaszary Galéria + Jókai Mór Emlékház, 10 főtől)
|
1400 HUF
|
/ fő
|
Egyéni kombinált belépő pedagógusoknak
(Vaszary Villa + Jókai Mór Emlékház)
|
1600 HUF
|
|
Egyéni kombinált belépő pedagógusoknak
(Jókai Mór Emlékház + Vaszary Galéria + Vitorlázeum)
|
2400 HUF
|
|
Csoportos kombinált belépő pedagógusoknak
(Vaszary Galéria + Jókai Mór Emlékház, 10 főtől)
|
1400 HUF
|
/ fő
|
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Vaszary Galéria + Jókai Mór Emlékház)
|
1600 HUF
|
|
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Jókai Mór Emlékház + Vaszary Galéria + Vitorlázeum)
|
2400 HUF
|
|
Csoportos kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Vaszary Galéria + Jókai Mór Emlékház, 10 főtől)
|
1400 HUF
|
/ fő
|
Kombinált belépő családoknak
(Vaszary Galéria + Jókai Mór Emlékház, 2 felnőtt + gyermek)
|
7700 HUF
|
/ család
|
Kombinált belépő családoknak
(Jókai Mór Emlékház + Vaszary Galéria + Vitorlázeum, 2 felnőtt + gyermek)
|
10500 HUF
|
/ család
|
Egyéni tárlatvezetés
|
3000 HUF
|
|
Csoportos tárlatvezetés
(4 főtől)
|
12000 HUF
|
/ csoport
|
A balatonfüredi Vaszary Galériában megrendezett kiállítás festményeken, papírmunkákon, objekteken és fotókon, mintegy ötven alkotáson keresztül mutatja be Keserü Ilona munkásságát 1963-tól a jelenkorig.
A szűkített életművet bemutató tárlat két főtematika mentén épül fel: Balatonudvari közelsége miatt Keserü Ilona 1967 és 1973 között készült, a falusi temető későbarokk, szív alakú sírkövei által ihletett munkái állnak a kiállítás szellemi középpontjában, míg az elmúlt húsz évben tanulmányozott Cangiante színhasználat, azaz „Színváltás" képezi a tárlat másik súlypontját.
Mivel a hullámmotívum és a színkutatás – a kiállítás két kiemelt témája – nagy hangsúlyokkal jelentkezik Keserü munkásságában, fontosnak tartottuk megmutatni mind az úgynevezett „sírköves periódus", mind a színhasználatot érintő vizsgálódások gondolati és gyakorlati előzményeit is.
Keserü Ilona műveinek egyik legkorábbi elemzője, Tandori Dezső, hosszú tanulmányban fejtette ki a sírkő motívumába beírt hullámforma, Keserü kézjegyének is tekinthető, lappangó jelenlétét a korai rajzok közvetlenségében. A motívum hosszú múltra tekint vissza és létrejöttében szorosan kötődik Keserü Ilona önálló festői nyelvének korai forrásaihoz, első és legfontosabb mesterének, Martyn Ferencnek klasszikus modernizmusához és az életmű alakulását döntő módon meghatározó 1962-63-as olaszországi tartózkodáshoz (ezen belül is a barokk építészet lenyűgöző élményéhez). A kiállítás első termei emellett jól mutatják a papírmunkák és a festészeti életmű – Tandori által is kiemelt – szoros összetartozását.
A tárlat a Vaszary Villa különleges adottságaihoz, intim tereihez alkalmazkodva kisebb egységekre bontva vonul végig a festészeti tematikákon, a 60-as évek szabad gesztusokra alapozott, dinamikus festményeitől a sírköveken át, egészen a lenvászon domborításokig, amelyeket Keserü Ilona legegyedibb és legeredetibb művészi megoldásai között tartanak számon.
Azt is érzékeltetni akartuk a kiállításon, hogy a visszatérő formák és motívumok mellett a szín is képes évtizedek alkotói termését egyetlen, nagy sorozattá összefűzni. Ma már jól látszik ugyanis, hogy Keserü Ilona művészetének az elmúlt ötven alkotói pálya perspektívájából egyik legfontosabb eleme a szín, amelynek tulajdonságait, struktúráló képességét és expresszív felhasználási lehetőségeit a művész a kora hatvanas évektől fogva viszgálja. Ahogy a hatvanas években a színek – leginkább a sárgától és narancson át a vörösig átívelő – gazdag tartományainak lendületes, intenzív hangolása a legjellemzőbb, a hetvenes években a szín térképző ereje és az előző évtized analízise válik művészetének fő mozgatójává.
A szín iránti ösztönös vonzalom és a festői színhasználat tudatos elemzése találkozik tehát a kiállítás másik, kiemelt szegmensében. A tárlat alcímét és egyik hangsúlyos témáját az úgynevezett „cangiante" technika, avagy színezésmód adja, amely a 14. században terjedt el itáliai festészetben. A cangiante – magyarul „színváltás" – egy, leginkább a drapériák ábrázolásánál alkalmazott festészeti árnyékolási módszer, amelynek lényege, hogy a művész a modellálás nem az adott színezet világosabb vagy sötétebb árnyalataival oldja meg, hanem attól különböző, olykor elütő színnel – például úgy, hogy egy sárga szövet árnyékban levő redői zöldbe vagy kékbe váltanak át. A különleges eljárás gyakran szokatlan, meglepő színpárosításokat eredményez, amelyek a keleti selymek pazar ragyogását idézik.
A színváltás később Michelangelo Sixtus-kápolna-beli mennyezetfreskóján kapott kiemelkedő szerepet. Keserü Ilona a kápolna tisztítását követően, 2001-ben figyelt fel a mester rendhagyó színhasználatára. A színváltás megismeréséhez emellett alapvető forrás volt Keserü számára Cennino Cennini toszkán festő Libro dell'Arte című, 1390 körül fogalmazott művészi traktátusa, amely pontos, hiteles leírást ad a technikáról, több lehetséges színkombinációt sorolva. Keserü immár több mint két évtizede foglalkozik e szokatlan színhasználat tanulmányozásával, az absztrakt festészet világában vizsgálva a különleges színpárosítások adta lehetőségeket – új életre keltve a régi festői eljárást.
Aknai Katalin – Kovács Anna Zsófia