Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.04.08. - 2024.04.08.
Szekszárd
2024.04.06. - 2024.04.06.
Kápolnásnyék
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Koszta József Múzeum - Szentes
A szentesi Koszta József Múzeum főbejárata
Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1.
Telefonszám: (70) 228-8565, (63) 313-352
Nyitva tartás: K-P 10-17, Szo-V 10-18
állandó kiállítás, evangélikus, református, római katolikus, történet, vallások, vallástörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház)
1800 HUF
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház, szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
1200 HUF
Csoportos kombinált belépő felnőtteknek
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház, 15 főtől)
1300 HUF
/ fő
Csoportos kombinált belépő felnőtteknek
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház, szentesi lakhellyel rendelkezőknek, 15 főtől)
600 HUF
/ fő
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház)
1500 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház, Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
700 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház)
1500 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház, Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
700 HUF
Kombinált belépő családoknak
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház, 2 felnőtt + 2 diák)
5800 HUF
/ család
Kombinált belépő családoknak
(Koszta József Múzeum + FridrichFényírdája + Péter Pál Polgárház, szentesi lakhellyel rendelkezőknek, 2 felnőtt + 2 diák)
3100 HUF
/ család
Tárlatvezetés magyar nyelven
4200 HUF
Fotó
600 HUF
Videó
600 HUF
A folyosón rendezett kiállítás két nagy tematikai egység köré szerveződik. A város településszerkezetében bekövetkezett változások ismertetését követően bemutatja a városrészek sokszínű világát, majd egy szentesi ház helyiségeit járhatjuk végig képzeletben. Szentes bel- és külterülete az Alföld mezővárosaihoz hasonló képet mutatott a 20. század utolsó néhány évtizedéig, amikor is döntő változások következtek be nemcsak a település szerkezetében, hanem külső megjelenésében is.
A szentesi görögkeleti egyháztanács tagjai
A városrészek sajátos színfoltját jelentették a mezővárosi életnek, hiszen gyakran eltérő vallású és vagyoni helyzetű népességnek nyújtottak otthont. A felekezeti különbségek a lakóhely szerinti elkülönüléssel párosulva sok esetben sajátos kisközösségekké szervezték az egyébként egységesnek tűnő helyi társadalmat. A Felsőpárton zömében református, a Kisérben katolikus családok éltek, az Alsópárt vallási szempontból vegyes lakosságú volt.

A két világháború között a népesség növekedésével újabb városrészek jöttek létre, amelyeket munkástelepeknek neveztek. A 18-19. század folyamán a település határában tanyák épültek, ahova a családok egy része ki is költözött. Szentes lakossága a 17. század folyamán tért át a református hitre, a katolikusok beköltözése a 18. században indult meg a Harruckern család kezdeményezésére.

Az első evangélikusok a 18. század közepén tűnnek fel, számuk azonban nem volt jelentős. A görögök a mai Észak-Görögország területéről érkeztek a városba. 1784-ben megalakították önálló egyházközségüket, templomukat 1786. december 8-án szentelték fel. A zsidók a görögökhöz hasonlóan fontos szerepet játszottak a kereskedelemben, hiszen kocsmákat, vendéglőket üzemeltettek, a rév, a vám, a halászati és a vadászati jog haszonbérlésével foglalkoztak.