Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Szent István Király Múzeum - Országzászlótéri Kiállítóhely - Székesfehérvár
Cím: 8000, Székesfehérvár Országzászló tér 3.
Telefonszám: (22) 398-083, (22) 315-583
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2014.05.17. - 2014.09.14.
festészet, időszaki kiállítás, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
900 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(időszaki kiállítás megtekintésére)
700 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(az állandó és az időszaki kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Csoportos belépő felnőtteknek
(min. 10 fő)
800 HUF
/ fő
Csoportos belépő felnőtteknek
(időszaki kiállítás megtekintésére, min. 10 fő)
600 HUF
/ fő
Csoportos belépő felnőtteknek
(az állandó és az időszaki kiállítások megtekintésére, min. 10 fő)
1300 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
450 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(időszaki kiállítás megtekintésére)
350 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(az állandó és az időszaki kiállítások megtekintésére)
700 HUF
/ fő
Csoportos belépő diákoknak
(min. 10 fő)
350 HUF
/ fő
Csoportos belépő diákoknak
(időszaki kiállítás megtekintésére, min. 10 fő)
250 HUF
/ fő
Csoportos belépő diákoknak
(az állandó és az időszaki kiállítások megtekintésére, min. 10 fő)
600 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(időszaki kiállítás megtekintésére)
350 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó és az időszaki kiállítások megtekintésére)
700 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
450 HUF
/ fő
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(időszaki kiállítás megtekintésére, min. 10 fő)
250 HUF
/ fő
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(az állandó és az időszaki kiállítások megtekintésére, min. 10 fő)
600 HUF
/ fő
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(min. 10 fő)
350 HUF
/ fő
Belépő családoknak
2000 HUF
/ család
Belépő családoknak
(időszaki kiállítás megtekintésére)
1500 HUF
/ család
Belépő családoknak
(az állandó és az időszaki kiállítások megtekintésére)
3000 HUF
/ család
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven felnőtteknek
(max. 25 fő)
6100 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven felnőtteknek
(26 főtől)
7200 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(max. 25 fő)
2800 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(26 főtől)
3500 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(max. 25 fő)
8300 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(26 főtől)
9500 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven nyugdíjasoknak
(max. 25 fő)
2800 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven nyugdíjasoknak
(26 főtől)
3500 HUF
/ csoport

„Publicum meritorum praemium” (azaz: Az érdemek nyilvános jutalma) – a 250 éve alapított Szent-István-rend jelmondata.

 

A Szent István-rend megalapításának 250. évében és napján, május 5-én nyílik meg a Szent István lovagjai című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor-termeiben.

 

1764. május 5–6-án, egy két napos ünnepség keretében alapította ugyanis meg a kitüntetést Mária Terézia osztrák főhercegnő, magyar királynő. A korabeli magyar politikusok a rend alapításának aktusát úgy tekintették, hogy azt Mária Terézia a Magyar Királyság uralkodójának minőségében tette. Valóban, a rend eredeti alapító okiratában a Szent István-rend nagymesteri tisztsége „mindenkor a magyar koronával van egybekötve”.

 

A Magyar Nemzeti Múzeum először emlékezik kiállítással a legmagasabb magyar kitüntetésre és – számos külföldi múzeum és magángyűjtő közbenjárásával és felajánlásával – több mint 400 műtárggyal mutatja be a Rend történetét, adományozottjait és kitüntetéseit.

A Mária Terézia által alapított Szent István-rend kizárólag a polgári érdemek jutalmazására hivatott, az államnak tett szolgálatokért adományozták és magyar jellegét a Habsburg Birodalmon belül mindvégig igyekeztek fenntartani.

 

A három fokozatú kitüntetés legmagasabb szintű jelvényét, a nagykeresztet számos külföldi államfő is megkapta, és az uralkodók közötti reprezentáció eszközéül is szolgált. A középkereszt rendszerint a magasabb beosztású személyek jutalmazására, míg a kiskeresztet a saját területükön kiváló érdemeket szerző polgárok elismerésére ítélték oda.

 

A magyar történelem olyan kimagasló személyeit, művészeit jutalmazta a Rend, mint Batthyányi Lajos nádor, Andrássy Gyula, Arany János, Munkácsy Mihály vagy Szinyei Merse Pál és Teleki Pál.

 

Diplomáciai kapcsolatok építése céljából megkapta Napoleon, I. Miklós cár, Otto von Bismarck, II. Viktor Emanuel, Mitsu Hito japán császár vagy épp Abdul Hamid Khan török szultán is.

 

A Rend fennállásának egész ideje alatt mindössze egy női tagja volt a rendnek – Mária Terézia, aki alapító nagymesterként viselte a kitüntetést.  (A Rend történetében az újralapításkor, 2013-ban az első kitüntetést Egerszegi Krisztinának adományozták.)

Az első világháború végével felbomlott az Osztrák–Magyar Monarchia, így annak kitüntetési rendszere is; Horthy Miklós – saját rendelkezése alapján – 1938-ban, a jubileumi Szent István Év alkalmával megújította a már nem jogfolytonos Rendet – és önmaga látta el a nagymesteri tisztséget. A Rend nevét Magyar Királyi Szent István-rendre változtatta, melyet 1946-ban, a II. Magyar Köztársaság kikiáltásával egyidejűleg az Országgyűlés szüntetett meg.

 

Az 1921–22-ben Bécsből Magyarországra került rendi kincstár – melyben Mária Terézia egyedi rendruhája, 95 további rendi díszruha és számos kitüntetés volt – a budai vár ostroma során 1944-ben megsemmisült és szétszóródott, ma csak kicsiny töredékeit ismerjük.

 

A Rend utóélete 2011-ben indult újra, amikor is újraalapították Magyar Szent István-rend néven. 2013-tól a köztársasági elnök adományozza az ezentúl csak nagykereszt formában lévő legnagyobb állami kitüntetést, melyet első alkalommal Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó és Lámfalussy Sándor közgazdászprofesszor kapott meg.

 

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán számos külföldi múzeum és magángyűjtő anyaga is látható; csodálatos ékköves rendjeleket, festményeket, érméket, metszeteket, dokumentumokat, fényképeket és fegyvereket mutatunk be, köztük Mária Terézia saját ékköves rendjelvényét a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből, Bismarck gyémántdíszes rendjelvényeit Németországból, a Rend díszöltözékét Bécsből, Ferdinánd bolgár király IV. Károlytól kapott rendjelvényeit, és egyben bemutatjuk a korral mindig változó magyar kitüntetési rendszert is.

mtól koloristáig – a kiállítás anyaga térben és időben távoli munkák együttese.

 

Hogy Mantova vörösbarna téglafalai, bence-hegyi ködfoltok, pákozdi ingókövek, szobabelső délutáni fény

árnyékai vagy Manhattan épületkanyonjai voltak a látványélmény inspiráló motívumai – szinte irreleváns.Közös nevezőjük az absztrakció, az átlényegülés, piktúra és valóság metamorfózisa.

 

A kép önálló entitás, nem illusztráció, nem narratíva, nem festett malaszt. Nincs szükség verbális vagy egyéb értelmezésre, a lehetséges téri és tartalmi sejtelmek, képzettársulások a kép vizuális korrelációinak rendszeréből következnek, és nem egyéb, a festészetre ráaggatott műfajidegen összetevőkből.