A Magyar Nemzeti Galéria a magyar művészet meghatározó alakjait feldolgozó sorozatát folytatva 2014-ben a modern magyar művészet, az avantgárd egyik legjelentősebb alakjának, Bálint Endrének rendez kiállítást. A művész születésének 100. évfordulója alkalmat ad arra, hogy egy átfogó, életmű-kiállítással idézzük fel munkásságát. Bálint Endre századunk egyik legtitokzatosabb művésze. A titok egyik nyitja Bálint sokoldalúsága, s éppen ez a sokoldalúság adja az értelmezés egyik nehézségét, mert Bálint gyakran különböző kifejezési formákban közli velünk mindazt, amit önmagában és a világban felfedezett. Készített festményt, objekt-et, fotómontázst, kollázst, monotypiát, és írt verset, önéletrajzot. Életműve változatosságában és eredetiségében egyedülálló.

Bálint Endre személyének jelentőségét fokozza, hogy szerepe mindig fontos volt korának művészeti folyamataiban. Alapító tagja volt, a barátját, Vajda Lajost szellemi elődként vállaló Európai Iskolának. A Kádár-rendszer tűrt és tiltott művészetének aktív formálója, (kritikákat, kiállítás-megnyitókat ír) feltörekvő tehetségek támogatója (Ország Lili), fiatal generációk példaképe. Többször járt Párizsban, az európai művészet centrumában művészi fejlődésének különböző fázisaiban. 1957 – 1962 közti párizsi tartózkodása alatt alakult ki sajátos stílusa, ez a „képzettársításos öntudatlan önvallomás". Megteremtette az érzelmek formába öltöztetett kifejezésének lehetőségét.

A mester munkásságához hasonló mély, hiteles kitárulkozással, aprólékos őszinteséggel akarja a tervezett kiállítás bemutatni, hogy ki volt Bálint Endre. A magukért beszélő művek legszélesebb körű (külföldön, főleg Párizsban lévő műveinek hazahozatalával) bemutatásán túl, Bálint emléktöredékekből építkező művészetének megértéséhez a lehető legteljesebb spektrumban (festmények, kollázsok, monotypiák, objektek) kívánja megidézni a festő alakját. Magyar (Vajda Lajos, Czóbel Béla) és külföldi kortársainak (Braque, Chagall, Picasso, Max Ernst) alkotásaival, dokumentumokkal, fotókkal, filmekkel, alkotói korszakai miliőjének (párizsi padlásszobája, a híres Rottenbiller utca 1.) megidézésével. A kiállításon szereplő csaknem háromszáz mű közt lesznek olyan alkotások, melyeket most láthat először a nagyközönség.

Bálint Endre életműve egy különleges önéletrajz, egy többrétegű, változó való-álom-halál világ, melynek megfejtéséhez át kell küzdeni magunkat egy sajátos hieroglifa-rendszeren. A kiállításhoz egy új, átfogó kutatásokon alapuló könyv, monográfia készül, melyben a művész korszakainak elemzése mellett kifejtésre kerül a „Bálint-kód", az álomábrák megfejtése. A megfejtéshez segítséget nyújtanak versei, írásai, hiszen ugyanabból az élményből, belső érzelemvilágból születnek. Ezért a versek (melyek nagy része még publikálatlan) és a festmények párhuzamba állítása érdekes összefüggések felfedezésére ad lehetőséget.