|
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
E-mail: deri@derimuzeum.hu
Nyitva tartás: IX.1.-IV.15.: K-Szo 9-16, IV.16-X.31.: K-V 10-18
|
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
|
2000 HUF
|
|
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
|
1000 HUF
|
|
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
|
1000 HUF
|
|
Kombinált belépő családoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére, 2 felnőtt + max. 3 gyermek részére)
|
4000 HUF
|
/ család
|
Csoportos tárlatvezetés
(Munkácsy-trilógia + MODEM)
|
3000 HUF
|
/ csoport
|
A VII. Debreceni Mézeskalács Fesztivál alkalmából a Déri Múzeum időszaki kamaratárlat keretében mutatja be a mesterség tárgyi emlékeit. A nagy múltú magyarországi mézeskalácsosságnak Debrecen volt az egyik jelentős központja. Messze földön híres mézeskalácsot készítettek itt évszázadokon át, melyhez a kiváló minőségű lisztet a helyi fejlett malomipar biztosította. A helyi mézeskalács, az úgynevezett „debreceni" fő jellegzetessége, hogy nem főzik fel hozzá a mézet. Felületén fa formákkal alakítanak ki plasztikus díszítményt, sütése pedig nagy méterű kemencében, folyamatosan égő tűz mellett történik. Ez a technológia biztosítja különleges zamatát.
A XIX. század második felétől a mézeskalácsos mesterek száma csökkent, a cukrászipar terjedésének és az olcsó bolti édességek megjelenésének hatására a mesterség piaca beszűkült, Debrecenben azonban néhány mézeskalácsos mester napjainkig folyamatosan dolgozik.
Az utolsó önálló boltot működtető debreceni mézeskalácsos, Kerékgyártó Sándor műhelyének és boltjának teljes berendezése a mester halála után a Déri Múzeum gyűjteményébe került. A kiállítás ez alapján mutatja be a mézeskalácsosság alapvető kézi szerszámait, kiegészítve a mézesek készítésének munkafolyamatát ábrázoló korabeli felvételekkel, valamint bő válogatást nyújt a míves kidolgozású faragott fa formákból, az úgynevezett ütőfákból. Szabadfalvi József Mézeskalácsosság Debrecenben című kötetére építve vetített képes prezentáció segítségével ismerkedhetnek meg az érdeklődők a hagyományos mézeskalácsos mesterség munkafolyamatainak részleteivel.