Eseménynaptár
2019. február
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
2019.02.23. - 2019.02.23.
Budapest
2019.02.23. - 2019.02.23.
Budapest
2019.02.23. - 2019.02.23.
Budapest
2019.02.23. - 2019.02.23.
Budapest
2019.02.23. - 2019.02.23.
Budapest
2019.02.22. - 2019.02.22.
Debrecen
2019.02.21. - 2019.02.21.
Baja - Szentistván
2019.02.21. - 2019.02.22.
Budapest
2019.02.21. - 2019.03.14.
Székesfehérvár
2019.02.20. - 2019.02.20.
Debrecen
2019.02.20. - 2019.04.06.
Budapest
2019.02.20. - 2019.05.26.
Békéscsaba
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.16. - 2019.03.17.
Budapest
2019.02.15. - 2019.03.31.
Hódmezővásárhely
2019.02.06. - 2019.04.14.
Budapest
2019.02.06. - 2019.02.24.
Pécs
2019.02.05. - 2019.03.31.
Budapest
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10-17.30
páratlan heteken csütörtökön Múzeum+: 18-22
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2009.03.20. - 2009.06.07.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
700 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
700 HUF
/ fő
Alfons Mucha életművének kiemelkedő alkotásait mutatja be a Szépművészeti Múzeum március 20-án nyílt kiállítása. "A nő dicsérete" című tárlat a szecesszió egyik legismertebb mesterének párizsi, amerikai és cseh korszakából származó műveit tárja a látogatók elé. A több mint 100 plakátot, rajzot, festményt és fényképet bemutató kiállítást, amely egyben a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóprogramja, június 7-ig láthatja a nagyközönség.

A Szépművészeti Múzeum Alfons Mucha művészetét bemutató kiállítása - a Ferdinand Hodlernek és Gustave Moreau-nak szentelt tárlat után - az utolsó fejezete annak a sorozatnak, amely a XIX. század végi "aranykorról" kívánt képet adni. A kiállítás - bár számos Amerikában és Csehországban született alkotást is bemutat - elsősorban Mucha párizsi tevékenységére helyezi a hangsúlyt. Ez volt az az időszak, amikor a festő műveinek dekoratív stílusa, a "le style Mucha", egész Európában és az Amerikai Egyesült Államokban ismertté vált, és nagyban hozzájárult a századforduló szecessziós művészetének kialakulásához. Mucha a századforduló művészetében elsősorban a plakátok és az alkalmazott művészet területén alkotott kimagaslót. Művészetében az egyik oldalon a különcség, a stílusérzék, a jelképek és az allegória nyelvezetének egyedi vegyítése, a másik oldalon a modern sokszorosíthatóság lehetősége és a képalkotó technikák hatékony alkalmazása állt.

Alfons Mucha 1860-ban, a csehországi Ivančicében született. Tanult Bécsben, Münchenben és Párizsban is. Plakátműveivel aratta első sikereit az 1890-es évek közepén, és ez a műfaj hozta meg számára később a világhírnevet. Első nagy sikerét 1894-ben érte el, amikor díjat nyert a párizsi "Salon" kiállításán. Plakátjainak, reklámkiadványainak többségét a Champenois nyomda állította elő, itt készült valamennyi Sarah Bernhardt-plakátja. Sarah Bernhardt az egyik legnagyobb rajongással körülvett párizsi híresség volt a 19. század második felében és a 20. század elején, kortársai őt tekintették a valaha színpadra lépett legjobb színésznőnek. Az 1895-1901 közötti időszakban Mucha tervezte a színésznő plakátjainak döntő többségét.

Mucha 1904 február végén az Egyesült Államokba költözött, ahol az Art Nouveau vezető képviselőjeként üdvözölték. Ezt a stílust az Egyesült Államokban épp az ő színházi plakátjai tették híressé, amelyek Sarah Bernhardt amerikai turnéit harangozták be. Az ünnepelt mester 1910-ban visszatért Csehországba, ahol művészetének középpontjába a szláv jelképek és a szlávok korabeli sajátosságai kerültek. Csehszlovákia megalakulása után ő tervezte az új állam bélyegeit és bankjegyeit, 1939-ben Csehország annektálásakor a Gestapo az elsők közt tartóztatta le, és bár szabadon engedték, a börtönben kapott tüdőgyulladást soha nem heverte ki és meg abban az évben elhunyt.

A kiállítás kurátorai:
Marta Sylvestrová, a Brno-i Morva Galéria és Petr Štembera, a prágai Iparművészeti Múzeum munkatársa