Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.20. - 2024.04.20.
Szeged
2024.04.20. - 2024.04.20.
Eger
2024.04.20. - 2024.11.24.
Budapest
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Új Budapest Galéria - Budapest
Cím: 1056, Budapest Bálna-Budapest, Fővám tér 11-12.
Telefonszám: (1) 426-4714
Nyitva tartás: K-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2007.02.22. - 2007.03.25.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1000 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
500 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
500 HUF
/ fő
A kiállítás a művésznő második önálló kiállítása a Budapest Galériában, az első 1984-ben volt, és az eltelt 23 év alatt nemzetközileg elismert művésszé vált. Drozdik jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára. Idejét, és alkotói munkáját Budapest és New York között osztja meg.
Drozdik Orsolya alkotása
"Drozdik Orsolya a kortárs magyar és egyetemes művészet kiemelkedő személyisége, (...) a magyar konceptuális művészet korai képviselője, az egyetemes kortárs művészet jól ismert alkotója, a nőiség, a női nem lényegi kérdésével foglalkozó művészek közül a világon élő legkiválóbbak egyike. Munkásságát szigorú következetesség, a nőművész lehetséges szerepmintáinak teljességre törekvő kutatása, az önazonosság mibenlétének sokoldalú elemzése és feltárása, a női nem társadalmi szerepének kritikus szemlélete és szisztematikus vizsgálata jellemzi." (N Mészáros Júlia: Múzeumi Hírlevél, 2004. február)

Megalkuvások nélkül szembenéz a legnehezebben megfogalmazható művészeti problémákkal. Művészete és személyes életének tapasztalatai egymástól elválaszthatatlanok, élete és művészete szoros szimbiózisában hozta létre művészetének azt az intenzitását, amely korai performanszaiban és későbbi installációiban, fotóiban, rajzaiban, festményeiben, írásaiban mindvégig jelen van. Ez alapozta meg nemzetközileg elismert munkásságát.

VÉNUSZOK Drapériák, Testhajlatok című kiállítása, a művésznő újabb munkáinak csak egy szegmensét mutatja be. Ezek a munkák szorosan összefüggenek azzal a sorozattal, amelynek egy részletét a közönség 2006 decemberében és 2007 januárjában láthatott Budapesten az APA kiállítótermeiben, Rúzsfestmények Ala Fontana címmel.

Orshi Drozdik Orsolya ezen kiállításának témája maga az érzékiség. A kiállításon szereplő munkákban, a szem, a látás érzékszerve tapintja le a világ felszínét. Az érzékiség, a különböző érzékszerveken keresztüli tapasztalat, a tudatos tapasztalatnak csaknem az ellentéte, mégis itt, az érzékiség bemutatása a tudatosra támaszkodik. Drozdik tudatosan vezeti be a nézőt, a tudattalannak felfogott érzékiség világába.

A kiállítás tárgya, a Vénuszok címmel is utal, a meztelen női testekre, a múzeumok falain, valamint a művészettörténeti könyvekben, és arra a patriarchális művészettörténeti diszkurzusra, amelyben az érzékiség erotikus tárgya a női test és a drapéria, amely körül lengi, betakarja, elfedi vagy felfedi azt.

Orshi Drozdik Orsolya Vénuszok: Drapériák és Testhajlatok című kiállítása a női test töredékeivel és az azokat övező drapériák fragmentumaival foglalkozik. Kiemel, sokszoroz, játszik azzal, amit talált, vagy amire utal. Amit a festészettörténetében felfedezett felhasználja, de függetlenedik is tőlük. Utalva rájuk, a képzőművészet patriarchális diszkurzusát újra gondolja, újból és újból átdolgozza. Saját érzékiségének és tudatos gondolkodásának a részeként használja, egyben kritikusan utal arra az örökségre, amelyben az erotikust a férfi tekintetében rejlő vágy határozta meg.