Eseménynaptár
2023. február
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
5
2023.02.03. - 2023.02.03.
Szentes
2023.02.03. - 2023.02.04.
Debrecen
2023.02.02. - 2023.04.15.
Budapest
2023.02.01. - 2023.02.01.
Zalaegerszeg
2023.02.01. - 2023.02.01.
Budapest
2023.01.30. - 2023.02.01.
Szekszárd
2023.01.24. - 2023.02.24.
Szécsény
2023.01.23. - 2023.01.23.
Zalaegerszeg
2023.01.22. - 2023.02.22.
Szentes
2023.01.20. - 2023.01.20.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.03.19.
Budapest
2023.01.20. - 2023.12.31.
Balassagyarmat
2023.01.19. - 2023.01.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.02.19.
Budapest
2023.01.16. - 2023.01.26.
Hajdúszoboszló
2023.01.15. - 2023.01.15.
Gyula
2023.01.10. - 2023.03.30.
Dunaújváros
2022.12.16. - 2023.05.07.
Debrecen
2022.12.14. - 2023.08.23.
Budapest
2022.12.13. - 2023.01.31.
Budapest
Tatabányai Múzeum - Tatabánya
Tatabányai Múzeum
Cím: 2800, Tatabánya Szent Borbála tér 1.
Telefonszám: (34) 688-192
Nyitva tartás: K-Szo 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2022.10.27. - 2022.11.27.
bányászat, gazdaság, időszaki kiállítás, ipar, nehézipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1200 HUF
Egyéni belépő felnőtteknek
(Tatabánya kártyával)
950 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 főtől)
800 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
600 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
500 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
600 HUF
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(10 főtől)
500 HUF
/ fő
Belépő családoknak
2500 HUF
Rendezvényjegy
(Drámajegy, az ár tartalmazza a foglalkozáson túl a tárlatvezetést, a foglalkoztató füzet árát, valamint a foglalkozás anyagköltségét!)
1400 HUF
A szénre települt város” c. tárlat Komárom-Esztergom megye múzeumaival (Kuny Domokos Múzeum, Komáromi Klapka György Múzeum) közös kiállítássorozat része. A sorozat a Magyar Géniusz Program keretén belül a városfejlődés három különböző útját mutatja be, melyben Tatabánya története az ipar által létrehozott település sikersztorija.
Szénre települt város
Tatabánya létrejöttét a szénbányászatnak köszönheti. A bányászat elindítása a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat tevékenységéhez köthető. A MÁK Rt. a kiegyezést követő modern ipari fejlődés egyik legjelentősebb ipari vállalkozása volt. A viszonylag kései alapítás (1891) ellenére a századfordulóra már a magyarországi szénbányászat egyik meghatározó vállalatává fejlődött, tulajdonosai vállalkozókedve, gazdasági szakemberei mintaszerű pénzügyi, műszaki vezetői és innovációs képességeinek köszönhetően. A bányászat mellett a vállalat folyamatosan bővítette ipari profilját (energiatermelés, tégla- és cementgyártás, kerámiaipar, fémkohászat, különféle vegyipari tevékenységek stb.), melynek eredményeként a két világháború között a MÁK Rt. már nem egyszerűen egy bányavállalat, hanem egy több lábon álló, európai léptékkel is mérhető modern konszernné vált.

A kiváló gazdasági irányítás és korszerű termelési technológiák használata mellett a vállalatot a korabeli magyar gyakorlatban ritkaságszámba menő tudatos vállalati szociálpolitika is jellemezte.

A MÁK Rt. ipar és közösségfejlesztő tevékenysége leglátványosabban a tatai szénmedencében jelentkezett. A bányászat megindulását követően, mindenfajta előzmény nélkül 1913-ra Magyarország egyik legjelentősebb iparvidéke jött itt létre, mely az 1980-as évek végéig a magyar nehézipar egyik központja volt, és az iparhoz kapcsolódva megszületett egy modern iparváros, melynek szociális, kulturális és kommunális intézményei létrejöttük idején a korabeli magyarországi átlagnál magasabb ellátást biztosítottak, és még a 20. század második felében is alapját adták Tatabánya város ellátó rendszerének.