Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1095, Budapest Művészetek Palotája, Komor Marcell u. 1.
Telefonszám: (1) 555-3444, (1) 555-3457
Nyitva tartás: Időszaki kiállítások (I. és II. emelet) kedd–vasárnap: 10.00–20.00 Gyűjteményi kiállítás (III. emelet) kedd–vasárnap: 10.00–18.00 Jegypénztár: (hétfő kivételével) 10.00–19.30
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2022.10.13. - 2023.01.15.
időszaki kiállítás, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
(20 fő felett 20% kedvezmény)
1000 HUF
Belépő felnőtteknek
(az időszaki kiállítások megtekintésére)
1200 HUF
Belépő diákoknak
(az időszaki kiállítások megtekintésére)
600 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(az időszaki kiállítások megtekintésére)
600 HUF
Belépő családoknak
(1 szülő + max. 4 gyermek)
1600 HUF
/ család
Belépő családoknak
(2 szülő + max. 4 gyermek)
2400 HUF
/ család
Belépő Budapest Kártyával felnőtteknek
960 HUF
Belépő Budapest Kártyával diákoknak
480 HUF
Rendezvényjegy
600 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
4000 HUF
Tárlatvezetés idegen nyelven
5000 HUF
Bazári látványosság, tudományos szemléltető eszköz, gyermekjáték, vagy terápiás eszköz?
GONGGRIJP Eva: Belépés
A művészet és szórakoztatóipar szerelemgyermekeként született dioráma a 20. század eleje óta a természettudományi múzeumok kedvelt, ám ma már gyakran kritikusan szemlélt prezentációs eszköze. A festészeti eljárásokat, szcenikai megoldásokat és optikai illúziót ötvöző prezentációs formátum lehatárolt doboztérben, a realitás illúzióját keltve, immerzív installációként hivatott egy-egy természettudományi, vagy antropológiai eredményt, elméletet szemléltetni a laikusok számára.

Eredete azonban sokkal inkább kötődik a vizuális művészetekhez, mint a természettudományokhoz. A fotográfia úttörőjeként ismert francia festő, Louis Daguerre a 19. század elején mutatta be az első diorámát Párizsban. Mindkét oldalukon megfestett grandiózus vásznakat rétegzett egymásra, majd fényeffektusokkal keltette életre a képet.

A dioráma oktató-magyarázó jellegén túl az ún. peep show-hoz, vagy kukucskáló dobozhoz és a 19. század második felében elterjedt babaházhoz hasonlóan mélylélektani hatásmechanizmusa által ér el zsigeri hatást a nézőben. A voyeurizmus már-már bűnös bizsergése a túlvilági misztérium közelségével és a fantáziavilág feletti teljes kontrol örömével társul. A kukucskáló doboz titokzatosságával, sejtelmességével a kimondhatatlant, vagy ábrázolhatatlant is megmutathatta, így válhatott idővel a groteszk, horrorisztikus fikciók kifejezésformájává. A diorámával szoros rokonságot mutató miniatűr babaház a gyermekpszichológiában előszeretettel alkalmazott terápiás eszköz a traumafeldolgozás során.

A kiállításon megjelenő kortárs művek, a dioráma komplex hatásmechanizmusát felhasználva kibogozhatatlan modern világunkat igyekeznek befogadhatóvá, értelmezhetővé tenni nemcsak a néző, hanem az alkotó számára is. Már-már misztikus jelentésrétegeket öltenek magukra a bemutatott művek. A misztikum gyermeki csodálatát felébresztve egy másik dimenzióba engednek bepillantást, legyen az tudományos fantasztikus, félelmetes, vagy csak egyszerűen a tudatalattink kifejeződése.

A Ludwig Múzeum kiállításán bemutatott művek megjelenési formáit tekintve a tudományos igényű, terepasztalra emlékeztető reprezentációktól (Albert Ádám, Tranker Kata) az eklektikus gyűjteményeken át (BP Szabó György, Babos Zsili) a babaházakat idéző munkákig (Eva Gonggrijp, Szabó Eszter) terjed. Találkozhatunk miniatűr világokkal (Curtis Twalst Santiago), de akár monumentális immerzív installációkkal (Tracey Snelling), amelyekben akár el is veszhetünk. Több ízben kilépünk a doboztér meghatározta térből, és részei lehetünk a dioráma világának (Alexandra Crouwers, Daniel Ernst). Több műben is megjelenik a groteszk álomvilág (Karácsonyi László, Szöllősi Géza, Horror Pista, Janie Geiser).

A változatos művészi attitűdök a dioráma-érzés és befogadási mechanizmus különböző megjelenési formáit járják körül kortárs művészet eszközeivel.