Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Budapest Főváros Levéltára - Budapest
Cím: 1139, Budapest Teve utca 3-5.
Telefonszám: (1) 298-7518
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2021.11.16. - 2022.06.30.
agrártörténeti emlékek, borászat, időszaki kiállítás, szőlőgazdálkodás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A szőlő és a bor már a középkori Buda életében is fontos szerepet játszott, köszönhetően a kevés jó minőségű ivóvíznek, a várost övező hegyeknek – amelyek kiváló táptalajt biztosítottak a szőlőnek –, s végül, de nem utolsó sorban a borforgalmazás, borkereskedelem gazdasági jelentőségének. A 15. században a „budai bor” már európai hírnévnek örvendett.
Budai szüreti bál
A bortermelés a török időkben sem tűnt el, a szőlőkertek mellett azonban gyümölcsösök, rózsalugasok, tulipánkertek vették körül a várost. 1686 után az új telepesekkel újjáépülő városban a szőlőművelés karaktere is megváltozott: 1701-ben már kékszőlőből szüretelt vörösbort is tároltak a város pincéjében, a fehérbor pedig fokozatosan háttérbe szorult. A 18. századtól a korabeli leírások tanúsága szerint a budai bor kifejezés alatt már bordói jellegű vörösbort értettek.

A kiállítás az alábbi témákat járja körül: a szőlőműves és a szőlőművelés, a szőlőfajták, a szüret, a szőlő és a vallás, a professzionalizáció, a filoxéra, a borkereskedelem, a vendéglátás, amely a boron kívül – részben a filoxéra hatására – kiterjed a pezsgő- és a pálinka fogyasztására is. Helyet kapnak a vendéglátás színterei, a fogadók, a kocsmák, s nem maradhat el a két híres fogyasztó, Jókai Mór és Krúdy Gyula kapcsolatának bemutatása a borral.

A kiállítás utolsó fejezete a fővárosi bor történetét kíséri végig a második világháború után napjainkig.

A kiállításhoz készült tematikus honlapon keresztül is megismerkedhetnek a Buda és környéke életében a 20. századig meghatározó szerepet játszó borkultúra főbb helyszíneivel, szereplőivel, változatos történetével.