A premontrei kanonokrendet 1121-ben, kilencszáz éve alapította Szent Norbert. A rend tagjai szinte az alapítás óta jelen vannak Magyarországon is. A premontreiek az elmúlt évszázadokban részesei és alakítói voltak a magyar társadalomnak, vallási életnek, művészetnek és tudománynak is. Az évforduló alkalmából a Magyar Premontrei Cirkária és a Magyar Nemzeti Múzeum közös kiállításon mutatja be a rend történetét.

A tárlat áttekintést nyújt a rend lelkiségéről, alapításáról, magyarországi múltjáról és jelenéről. Bemutatja a premontreiek magyarországi tárgyi örökségét, feldolgozza a rendtagok hozzájárulását a magyar kultúrához. A rend mai magyarországi apátságaiban és rendházaiban őrzött alkotások és dokumentumok mellett számos hazai és külföldi gyűjteményből kölcsönzött műtárgyon keresztül elevenedik meg a premontreiek kilencszáz éves magyarországi története.

A premontrei kanonokok lelkiségét a szemlélődés és az emberek szolgálata együttesen határozza meg. Az ő életformájuk a vita mixta (vegyes élet). Kolostorba vonulnak, hogy szigorú szabályok között éljék le életüket, de ezzel párhuzamosan lelkipásztorkodnak és a 19. század elejétől tanítanak is. A “Premontreiek 900. A 900 éves premontrei rend története Magyarországon” című kiállítást a vita mixta két egysége, a vita contemplativa és a vita activa osztja ketté.

A kiállítás első három része a rend történetének szemlélődő, istenkereső vetületét mutatja be. Az első szekcióból a rendalapító hívása és a premontrei rend hivatása ismerhető meg. A második szekció a kolostorok belső életét és a szerzetesi élet rendjét eleveníti meg. A harmadik szekció pedig a rend gazdag építészeti örökségére, a rendházakra és templomokra hívja fel a figyelmet. A kiállítás második felében az aktív élet premontrei aspektusai állnak a középpontban. Ebben a szekcióban a szerzetesek kilépnek a kolostorok falai közül és a társadalom hasznát keresik: Isten igéjét közvetítik, részt vesznek a fiatalok oktatásában, illetve tudósként vagy művészként a társadalom szolgálatában állnak.

A kiállításon elsődlegesen a Gödöllői Premontrei Apátság és Levéltár, a Csornai Premontrei Apátság és Levéltár, a Premontrei Női Kanonokrend Zsámbéki rendháza, valamint több premontrei kötődésű gimnázium gyűjteményéből származó, korábban kiállításon még soha nem látott alkotáson, liturgikus tárgyakon, dokumentumokon, valamint fotográfiákon keresztül mutatjuk be a premontrei rend szerteágazó szellemi és kulturális örökségét. A bemutatott tárgyakhoz mikrotörténeti fókuszú leírásokat készítettünk, amelyeken keresztül a látogatók megismerhetik az egyes művek, dokumentumok történetét és jelentőségét is.

A kiállításon bemutatásra kerülő művek között kiemelkedő Vaszary János Szent Norbertet ábrázoló, 1897-ben készített festménye, amely az Esztergomi Ősrégi Szemináriumból került a zsámbéki Keresztelő Szent János-plébániatemplomba. A tárlat számos jelentős premontrei kódexet is bemutat, többek között az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, valamint a Magyar Ferences Könyvtár gyűjteményeiből. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a kiállításon az érdeklődők megtekinthetik az ausztriai Schlägl premontrei apátságában őrzött, középkori magyar szójegyzéket is. A rend építészetét az egykori középkori prépostságokból származó faragvány- és freskótöredékek segítségével mutatjuk be. Külön egységet szentelünk a zsámbéki premontrei templomrom történetének, amely nem csak a rend magyarországi történetében foglal el kiemelt helyet, de a középkori építészetünk egyik emblematikus épülete is. A barokk korszak jelentős premontrei kötődésű műtárgya Johann Lucas Kracker festménye a Fáy Társaság tulajdonából. Az alkotás egykor a Jászói Premontrei Prépostságot díszítette, és IV. Béla királyt ábrázolja az apátság alapító oklevelével.

A Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében látható kiállítást két további egység egészíti ki. A Középkori Lapidáriumban látható a premontrei rend magyarországi jelenlétét bemutató, 2020-ban készített, A premontrei örökség című film. A Kupolateremben pedig Nagy Sándor A hadak útja című monumentális pannója kerül bemutatásra, amelyet a Gödöllői Premontrei Gimnáziumba készített 1924-ben, és hosszú évtizedekig tartó lappangást követően, 2019-ben került elő ismét. Az alkotás 2020-ban a Budapesti Történeti Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményéből visszakerült a Gödöllői Premontrei Apátsághoz.

A kiállításhoz számos program kapcsolódik a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kurátor és más szakemberek mellett a premontrei rend tagjai közül is többen tartanak tárlatvezetéseket a kiállításban. A kerekasztal-beszélgetések során az érdeklődők megismerhetik többek között a premontrei rend építészetét, a magyar oktatásban betöltött szerepét, valamint a rend liturgikus középkori kódexeit. A kiemelkedő művek története és jelentősége pedig tematikus beszélgetések során tárul majd fel. A kiállításhoz múzeumpedagógiai programsorozat is kapcsolódik.