Gyula török kori emlékeit bemutató kamarakiállítás nyílt a gyulai Almásy-kastély Török tornyában, a hétvégi Vitézi vigalom Gyula várában elnevezésű rendezvényhez kapcsolódva. A helyszín nem véletlen: a torony a vár egykori palánkfalának kapujaként működött, amely kapu a mai Magyarország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török kori épülete.

A gyulai vár 1566. szeptember 2-án, a Kerecsényi László által vezetett várvédők 63 napig tartó hősies küzdelmét követően az ostromló oszmán sereg kezére került. A 129 évig tartó hódoltsági időszakban Gyula városa az Oszmán Birodalom szandzsákközpontja lett, közigazgatásilag a Temesvári vilajet alá tartozott.

A tárlat az Erkel Ferenc Múzeum régészeti gyűjteményéből bemutat a gyulai vár feltárásakor előkerült török kori használati tárgyakat is.

A mázas asztali edények, a cseréppipák és a csontból faragott sípszár a 17. században, helyben készültek; a hódoltság korában a gyulai erődítés huszárvár területén (a ma látható téglavár és az Almásy-kastély között) ugyanis kisebb lakóépületek és boltok álltak, ezekből származnak a feltáráskor előkerült, s most bemutatásra kerülő tárgyak. Külön érdekessége a kiállított daraboknak az a fajanszedény töredék, amely a mai Törökország területén található Iznikből származik. A település a 17. században a kerámiakészítés egyik fellegvára volt.

A Török torony egyszintes, boltozatos, téglából épített, vakolt felületű építménye eredetileg a gyulai várat a 16-17. században körülvevő palánkerődítés kaputornya volt, amely másfél évszázaddal a kastély megépítése előtt már állt. Az 1566-os ostrom végeztével a török megszállók helyreállították a harcokban jelentősen megrongálódott várat, újjáépítették a palánkerődítéseket. Később a huszárvár régi kapuját lebontva egy új kaput nyitottak a palánk délnyugati részén, ahová egy új kaputornyot emeltek. Az emeletes huszártorony ma is áll az Almásy-kastély épületébe integrálódva, a mai Magyarország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török kori épületeként.