Eseménynaptár
2020. szeptember
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
2020.09.20. - 2020.09.20.
Pécs
2020.09.20. - 2020.09.20.
Budapest
2020.09.20. - 2020.09.20.
Veszprém
2020.09.20. - 2020.09.20.
Debrecen
2020.09.20. - 2020.09.20.
Budapest
2020.09.20. - 2020.09.20.
Budapest
2020.09.20. - 2020.09.20.
Nagykőrös
2020.09.20. - 2020.09.20.
Békéscsaba
2020.09.20. - 2020.09.20.
Szeged
2020.09.20. - 2020.09.20.
Budapest
2020.09.19. - 2021.07.15.
Pécs
2020.09.16. - 2020.12.13.
Hódmezővásárhely
2020.09.16. - 2020.12.13.
Hódmezővásárhely
2020.09.16. - 2020.10.24.
Budapest
2020.09.15. - 2021.11.01.
Szombathely
2020.09.11. - 2020.10.11.
Herend
2020.09.11. - 2021.01.10.
Hódmezővásárhely
2020.09.11. - 2020.11.08.
Budapest
2020.09.10. - 2020.11.20.
Budapest
2020.09.10. - 2020.12.06.
Budapest
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont - Gyula
A gyulai Almásy-kastély
Cím: 5700, Gyula Kossuth u. 15.
Telefonszám: (66) 650-218
Nyitva tartás: K-V 10-18
A jegykiadás utolsó időpontja: 17:00
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2020.06.24. - 2020.08.16.
időszaki kiállítás, Korai újkor, Török hódoltság, történelem, Újkor
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Gyula török kori emlékeit bemutató kamarakiállítás nyílt a gyulai Almásy-kastély Török tornyában, a hétvégi Vitézi vigalom Gyula várában elnevezésű rendezvényhez kapcsolódva. A helyszín nem véletlen: a torony a vár egykori palánkfalának kapujaként működött, amely kapu a mai Magyarország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török kori épülete.
Gyula török kori emlékei
A gyulai vár 1566. szeptember 2-án, a Kerecsényi László által vezetett várvédők 63 napig tartó hősies küzdelmét követően az ostromló oszmán sereg kezére került. A 129 évig tartó hódoltsági időszakban Gyula városa az Oszmán Birodalom szandzsákközpontja lett, közigazgatásilag a Temesvári vilajet alá tartozott.

A tárlat az Erkel Ferenc Múzeum régészeti gyűjteményéből bemutat a gyulai vár feltárásakor előkerült török kori használati tárgyakat is.

A mázas asztali edények, a cseréppipák és a csontból faragott sípszár a 17. században, helyben készültek; a hódoltság korában a gyulai erődítés huszárvár területén (a ma látható téglavár és az Almásy-kastély között) ugyanis kisebb lakóépületek és boltok álltak, ezekből származnak a feltáráskor előkerült, s most bemutatásra kerülő tárgyak. Külön érdekessége a kiállított daraboknak az a fajanszedény töredék, amely a mai Törökország területén található Iznikből származik. A település a 17. században a kerámiakészítés egyik fellegvára volt.

A Török torony egyszintes, boltozatos, téglából épített, vakolt felületű építménye eredetileg a gyulai várat a 16-17. században körülvevő palánkerődítés kaputornya volt, amely másfél évszázaddal a kastély megépítése előtt már állt. Az 1566-os ostrom végeztével a török megszállók helyreállították a harcokban jelentősen megrongálódott várat, újjáépítették a palánkerődítéseket. Később a huszárvár régi kapuját lebontva egy új kaput nyitottak a palánk délnyugati részén, ahová egy új kaputornyot emeltek. Az emeletes huszártorony ma is áll az Almásy-kastély épületébe integrálódva, a mai Magyarország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török kori épületeként.