Eseménynaptár
2019. szeptember
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2019.09.21. - 2019.09.21.
Gödöllő
2019.09.21. - 2019.09.21.
Debrecen
2019.09.21. - 2019.09.22.
Nyírbéltek
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.21.
Agyagosszergény
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.22.
Székesfehérvár
2019.09.21. - 2019.09.22.
Kőszeg
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.10.20.
Tiszafüred
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.15. - 2019.09.29.
Veszprém
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.10.16.
Dunaújváros
2019.09.12. - 2019.10.03.
Budapest
Hagyományok Háza - Budapest
Cím: 1011, Budapest Corvin tér 8.
Telefonszám: (1) 225-6000
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2019.08.15. - 2019.09.20.
időszaki kiállítás, népművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Elődeink természetes anyagokkal színezték a lent, a gyapjút, a kendert, amiből a ruháikat, háztartási textileket, ágyneműket készítették, a fonalakat, amivel kihímezték a kelméket, az ily módon nyert festékek kerültek díszítésként a használati tárgyaikra mint a pásztorbot vagy épp a dísz- vagy mágikus funkciót is betöltő tárgyakra mint amilyen a húsvéti tojás.

Kiállításunkon egy indiai és két magyar népművészeti tárgykultúrát választottunk, hogy ezt az ősi eljárást és annak újraéledését és mai használati formáit bemutassuk.

Az indiai patachitra nem csupán egy vizuális népművészeti forma. A szankszrit ’pata’, ruhadarab és a festésre utaló ’chitra’ szó összetételéből származó szó egy egyedülálló bengáli néphagyományt jelöl. A növényi festékekkel, gyakran 2-3 méter hosszú tekercsekre festett történetekhez énekek is társultak, amiket faluról falura járva adtak elő. A tekercsek történelmi eseményeket, mitológiai történeteket, eredetmondákat őriztek meg az utókornak, a hozzájuk kapcsolódó énekek szájról szájra hagyományozódva maradtak fenn.

A magyar paraszti hagyományban a székely festékesszőnyegek gyapjúfonalának a festése maradt fenn legtovább, a vadalma-, vadkörte- és égerfa kérgét barna, a nyírfa levelét és kérgét, a kutyatejféléket, az akácvirágot sárga, a festő mügét és a kökénybogyót kék festék készítésére használták. A másik, a Kárpát-medencében általánosan fennmaradt növényi festéses eljárás a húsvéti tojásfestés. Általánosan ismert, hogy a vöröshagyma héjával sárgásbarnára festik a tojást, de Beregben például a zöld búza kifőtt levével zöldre, az Ormánságban a bábic gyökerének a főzetével sötét sárgára festik a hímeseket.