Időszaki régészeti kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumban és a Táncsics u. 9-ben

Kurátor: Sudár Balázs történész és Terei György régész (BTM Vármúzeum Középkori Főosztály)

KINCSEK TITKAI. MIT REJTETTEK AZ ÉVSZÁZADOKIG FÖLDBE TEMETETT FALAK? HOGY ÉLT A TÖRÖK KORI EMBER BUDÁN?

2018-ig rejtőzött a földben a budai Várnegyed Táncsics u. 9. szám alatt Szapolyai János magyar király által építtetett, Erdélyi bástyának nevezett védelmi erődítmény, a falai közt elrejtett két éremkincslelet, valamint számtalan csodálatos tárgy, melyek a korabeli ember mindennapi életmódjáról mesélnek nekünk.

A BTM Vármúzeumban bemutatott kiállítás fókuszában a két, arany-és ezüstpénzekből álló kincslelet, fegyverek, teljesen épségben maradt lakatok, pipák és porcelánok állnak.

A kurátorok felvállalt célja, hogy a tárgyakon keresztül a török kori ember életmódjának olyan, a köztudatba nem került érdekességeit mutassa be, melyek meglepetésül szolgálhatnak a látogatók számára.

KÁVÉ ÉS PIPA; FETHÍ CSELEBI KÁVÉHÁZA BUDÁN

Megismerhetjük például a kávézás és pipázás szokásának módjait, elterjedésük történetét: azt, hogy a kávé íze élvezetesebb, ha sáfránnyal vagy pézsmával ízesítjük, hogy 1578-ban már működött Fethí cselebi kávéháza Budán, a mai Mátyás-templom közelében; vagy, hogy a pipázást a kávézáshoz hasonlóan az oszmánok terjesztették el Magyarországon, s a pipaszár - szemben a nyugat-európai változattal – török formára 1 m, akár 1.5 m hosszú is lehetett.

MI LAPULT A TÖRÖK KORI EMBER BUKSZÁJÁBAN?

Számos érdekességet olvashatunk a fegyverekről, s a két éremkincslelet pedig valóságos szenzáció. Pénzek előkerülése ugyan nem annyira ritka dolog a régész életében, kincslelet felbukkanása pedig már jóval ritkább, de néhány m²-en belül két különálló éremkincsleletet találni egy hét eltéréssel, ez egészen egyedülállónak számít.

Elsőként az Erdélyi bástya belső oldalán, a faltól nem messze, feltehetően egy egykori textil-vagy bőrszütyőben elrejtett kincsleletre bukkant a múzeummal régóta együtt dolgozó, fémkeresős kolléga. Négy török aranypénz és több száz európai és török ezüstpénz került elő egy körömméretű textilmaradvánnyal együtt egy körte formájú földdarabból.
Egy héttel később arra hívta fel a figyelmet a fémkeresős, hogy a bástya falában hall jelzést. Bepillantva egy kis üregbe hét darab, egymásra helyezett török aranypénzre bukkant.

A kincs mindig számtalan kérdést vet fel. Milyen társadalmi pozícióban állhatott az elrejtő, hogy ekkora összeg volt nála? Saját tulajdona volt-e, vagy esetleg az ott állomásozó katonák zsoldja? Úgy tűnik, nem függ össze a két lelet, nem ugyanaz a személy rejthette el őket. Amit biztosan tudunk, hogy az éremkincsleleteket általában valamilyen erőszakos cselekmény, ellenséges támadás hírére ásták el, például tatárjáráskor vagy a török korban gyakori volt a pénzelrejtés, valamint hogy a leletek értéke komoly összeg tett ki a korabeli viszonyok között: egy várvédő zsoldos katona több havi keresetét jelenthette.

FELVONÓHIDAS KAPU A FÖLD ALÓL

Az ásatásvezető régész szerencséje itt még nem ért véget, mert Magyarországon először látott napvilágot szinte teljesen ép felvonóhidas kapu az összes tartozékával: bronz csigával, kapupántokkal, retesszel, nagyméretű lakattal és perselykővel együtt.

A játékos kedvű látogatók megtekinthetik a kapu makettjét és ki is próbálhatják működését.

A tárlat anyagát tovább színesítik még drónfelvételek, 3D-s fotogrammetria és 3D-s rekonstrukciós rajzok.

A kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum és a Várkapitányság Nonprofit Zrt együttműködésében készült.

Az első bástya ásatási helyszíne: 1014 Budapest Táncsics Mihály utca 9.

Tárlatvezetés igénylése: kapcsolat@btm.hu; (36-1) 487-8871