Schmal Károly művészete szándékoltan szegény anyagokból és kevés eszközzel létrehozott, filozofikus festészet, absztrakció és figuralitás határán. Korábban papír alapú tempera festményeit objektekké alakítva térbeli módon is megfogalmazta a sík, a tér, a látvány és a látszat, művészet és valóság festői problémáit, több alkalommal kiállítva a Budapest Galériában is. Rend és a rend felbomlása, hiánya mindig is jelen volt művészeti problémafelvetései között.

Kiállításunk Schmal legújabb munkáiból nyújt válogatást. Gyakran a tájkép, a csendélet és az absztrakció határán mozgó, hol a rajzhoz, hol a festészethez közelítő, papír alapú képei a gyűrt-formázott hordozó által a gyötröttség, a szenvedés drámai szituációjából indulnak ki. A kaotikus, olykor űrszerűen távoli képalap, vagy másként háttér és az abban megjelenő festői esemény éles kontrasztban állnak egymással, s éppen ez teremti meg a kép sajátos feszültségét.