70 éve hunyt el Kozma Lajos, a vi­lág­hí­rű épí­tész-ipar­mű­vész, gra­fi­kus és pe­da­gó­gus. Tisz­te­leg­ve a ki­vá­ló al­ko­tó előtt, a 2018-as Kozma-em­lék­év ke­re­té­ben a Mű­csar­nok, az Ipar­mű­vé­sze­ti Mú­ze­um, a Ma­gyar Épí­té­sze­ti Mú­ze­um és a BKSzC Kozma Lajos Fa­ipa­ri Szak­gim­ná­zi­u­ma együtt­mű­kö­dé­sé­ben nagy­sza­bá­sú prog­ram­so­ro­zat indul, amely­nek célja Kozma sok­szí­nű mun­kás­sá­gá­nak, komp­lex ter­ve­zői at­ti­tűd­jé­nek be­mu­ta­tá­sán ke­resz­tül a mű­vé­sze­ti (szak)kép­zés, a kéz­mű­ipa­ri tra­dí­ci­ók je­len­tő­sé­gé­nek hang­sú­lyo­zá­sa.

A prog­ram­so­ro­zat ki­emelt ren­dez­vé­nye a Mű­csar­nok­ban meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő Kozma Klasszik. A Bu­da­pes­ti Mű­hely és Kozma Lajos című ki­ál­lí­tás.

Kozma Lajos korai épí­té­sze­ti és gra­fi­kai mun­ká­it a Kós Ká­roly mun­kás­sá­gá­ban hang­sú­lyos­sá lett népi ih­le­té­sű sze­cesszi­ós tö­rek­vé­sek jel­le­mez­ték. 1911-től Kozma három éven át dol­go­zott Lajta Béla mel­lett, majd 1913-ban meg­ala­kí­tot­ta a Bu­da­pes­ti Mű­helyt, amely­nek célja a la­kás­mű­vé­szet meg­újí­tá­sa volt. Az ál­ta­la az 1920-as évek­ben ter­ve­zett jel­leg­ze­tes ka­rak­te­rű bú­to­rok fo­ga­lom­má vál­tak. Ebből az idő­szak­ból két la­kó­há­za emel­ke­dik ki: a bu­da­pes­ti Aus­ter­litz-ház (1924) és a gyo­ma­end­rő­di Kner-villa (1925). A har­min­cas évek­ben – kor­tár­sa­i­hoz ha­son­ló­an – stí­lu­sa le­tisz­tult, a mo­der­niz­mus irány­vo­na­lá­ba il­lesz­ke­dő épü­let- és en­te­ri­őr­ter­ve­zés felé for­dult, olyan ki­vá­ló mun­ká­kat hozva létre, mint a bu­da­pes­ti Át­ri­um-ház vagy a Lupa-szi­ge­ti nya­ra­lók. Gra­fi­ku­si és ter­ve­zői élet­mű­ve mel­lett ki­emel­ke­dő sze­re­pet töl­tött be a hazai ipar­mű­vé­sze­ti szak­kép­zés­ben és épí­tész­kép­zés­ben is: az Ipar­rajz­is­ko­lá­ban, az Ipar­mű­vé­sze­ti Fő­is­ko­lán és a Mű­egye­te­men is ok­ta­tott. Nem­zet­kö­zi szin­ten ko­rá­nak egyik leg­töb­bet pub­li­kált ma­gyar épí­té­sze, pá­lya­fu­tá­sa alatt mint­egy 70 hazai és kül­föl­di szak­lap is­mer­tet­te épí­té­sze­ti, en­te­ri­őr­mű­vé­sze­ti és gra­fi­kai mun­kás­sá­gát, me­lyek el­mé­le­ti te­vé­keny­sé­gé­vel együtt óri­á­si ha­tás­sal vol­tak a kor­tár­sak ipar­mű­vé­sze­té­re.

A tár­lat az élet­mű­nek a szé­le­sebb kö­zön­ség által eddig ke­vés­bé is­mert ré­szé­re fó­kusz­ál: a Kozma al­ko­tói pá­lyá­já­nak ala­ku­lá­sát meg­ha­tá­ro­zó és hír­ne­vét meg­ala­po­zó Bu­da­pes­ti Mű­hely mű­kö­dé­sét, il­let­ve ezzel pár­hu­za­mo­san vég­zett gra­fi­ku­si-könyv­mű­vé­szi te­vé­keny­sé­gét mu­tat­ja be.

A Kozma ve­ze­té­sé­vel 1913-tól 1919-ig mű­köd­te­tett Bu­da­pes­ti Mű­hely egye­dül­ál­ló vál­lal­ko­zás volt a múlt szá­zad ele­jé­nek Ma­gyar­or­szá­gán, amely az igé­nyes kéz­mű­ipar meg­tar­tá­sá­val a hazai art deco ki­emel­ke­dő da­rab­ja­it hozta létre. A Bu­da­pes­ti Mű­hely el­ső­sor­ban bú­to­rok ki­vi­te­le­zé­sé­re sza­ko­so­dott, de ké­szí­tett és for­gal­ma­zott egyéb lak­be­ren­de­zé­si tár­gya­kat, lám­pá­kat, tük­rö­ket, la­kás­tex­tí­li­át is – va­la­mennyit Kozma ter­vez­te. A rend­kí­vül igé­nyes meg­mun­ká­lá­sú be­ren­de­zé­si tár­gyak az ő al­ko­tói egyé­ni­sé­gét hor­doz­va a re­ne­szánsz, a ba­rokk, az angol neo­klasszi­ciz­mus, il­let­ve a bie­der­mei­er bú­tor­kul­tú­ra ele­me­it a ma­gyar nép­mű­vé­szet tra­di­ci­o­ná­lis mo­tí­vum­kin­csé­vel öt­vöz­ték.

Kozma ez idejű gra­fi­kai mun­kás­sá­gá­nak je­len­tős része a gyo­mai Kner Nyom­dá­val való szo­ros szak­mai kap­cso­lat­ban szü­le­tett. A nyom­da 1917-től sorra adta ki Kozma raj­za­i­val il­luszt­rál­va kor­társ szer­zők írá­sa­it és a Kner Klasszi­ku­sok so­ro­za­tot, de a közös mun­ká­ban szü­le­tett meg a Kner Nyom­da egye­dül­ál­ló ti­pog­rá­fi­ai so­ro­za­ta is.

A Kozma-em­lék­év ke­re­té­ben, a ki­ál­lí­tás ideje alatt a Mű­csar­nok­ban két­na­pos kon­fe­ren­ci­át ren­de­zünk, amely­nek elő­adói Kozma Lajos élet­mű­vét, il­let­ve a hazai ipar­mű­vé­sze­ti ok­ta­tás és fa­ipa­ri szak­kép­zés hely­ze­tét elem­zik.

A tár­lat kí­sé­rő­prog­ram­ja­ként a Kozma Lajos Fa­ipa­ri Szak­gim­ná­zi­um több al­ka­lom­mal kre­a­tív work­sho­pot tart a Mű­csar­nok te­re­i­ben.