Volt élet a Római Birodalom határain túl! És halál is… 

A Birodalom jól megerősített védvonalán kívül egy nyüzsgő barbár világ (Észak-Európában szabad germánok, az Alföldön szarmata törzsek) élte békés hétköznapjait, amit időnként tragikus események, a rómaiakkal vagy egymással vívott véres ütközetek szakítottak szét. A Római császárkorban egy sajátos, korai globalizált, még találóbban romanizált Európa létezett: a barbár világ a speciális helyi sajátosságok mellett rengeteg, a rómaiak által gyártott tárgyat (munkaeszközt, fegyvert, ékszert stb.) használt és számos római civilizációs vívmányt vett át, bizonyítékaként a folyamatos – néha békés, néha viszont harcokkal, háborúkkal terhelt – kapcsolatoknak a Birodalom és az annak határain kívül élő népek között.

Erre ébreszti rá a ma emberét, aki elsősorban az ókori Róma kultúráját ismeri, egy távoli dániai lelőhely (Illerup Ådal) anyagából, az aarhusi Moesgaard Múzeummal közösen rendezett,  „A Vikingek előtt…” Harci áldozat a mocsárból c. kiállítás és a nemrég Derecske határában előkerült szarmata családi temetkezés bemutatása is…

Áldozat a hadak istenének

Illerup Ådal neve legtöbbünknek semmit nem mond. Magyarul ez az Illerup folyó völgye, ami nem egyszerűen egy festői szépségű, mocsaras folyóvölgy a mai Dániában, hanem a vikingeket megelőző időszakban Skandinávia római vaskorának talán leghíresebb régészeti lelőhelye. Kelet-Jütlandon, az Aarhustól alig 30 km-re lévő Skanderborg városától északra található a ma már védett lelőhely, ahol az 1950-es felfedezését követő számos nagy feltárási kampány során eddig több mint 22 000 lelet került felszínre, négy különböző áldozati helyszínen.

Kr. u. 205-ben, Germania provincia északi határán túl, egy római fegyverekkel felfegyverzett, feltehetően Nyugat- és Dél-Norvégiából származó, korábban alighanem római zsoldban álló kb. 1000 fős hadsereg indult portyázni. Kelet-Jütland termékeny partvidékére indultak, gazdag zsákmány reményében. A betolakodókat azonban felkészülten várták; a helyi vaskori hadurak összegyűjtötte csapat véres ütközetben legyőzte az idegeneket.

Nem ismerjük a csata helyét, de biztosan tudjuk, hogy utána a győztesek összegyűjtötték a legyőzött támadók felszerelését, majd tudatosan elpusztították, tönkretették a zsákmányolt fegyvereket. A rituális tönkretétel után egy rendkívül különös és monumentális szertartáson áldozati ajándékként ajánlottak fel mindent a harc- és a hadak istenének. Felhajózva az Illerup-folyó szent helyként tisztelt, tóvá szélesedő részéhez, a tó mocsaras medrébe süllyesztették a tárgyakat.

A késői utókor (az aarhusi Moesgaard Múzeum munkatársai) által készített animációs film jóvoltából a Déri Múzeumba látogatók nemcsak a tárgyi bizonyítékokat láthatják majd, de bepillanthatnak a hatalmas csata forgatagába, és a skandináv mocsári áldozatok különös világába is.

A kiállítás október 14-ig látható a Déri Múzeum Kupolájában. Megtekintését 16 éven felülieknek ajánljuk.