Eseménynaptár
2019. január
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2019.01.19. - 2019.01.19.
Kápolnásnyék
2019.01.19. - 2019.01.19.
Balassagyarmat
2019.01.19. - 2019.01.19.
Hódmezővásárhely - Kopáncs
2019.01.19. - 2019.01.19.
Budapest
2019.01.19. - 2019.03.10.
Mosonmagyaróvár
2019.01.19. - 2019.02.17.
Hódmezővásárhely - Kopáncs
2019.01.19. - 2019.03.22.
Kápolnásnyék
2019.01.18. - 2019.01.18.
Mosonmagyaróvár
2019.01.18. - 2019.01.18.
Hódmezővásárhely
2019.01.18. - 2019.01.18.
Kecskemét
2019.01.18. - 2019.05.05.
Kaposvár
2019.01.18. - 2019.03.29.
Dunaújváros
2019.01.18. - 2019.03.31.
Hódmezővásárhely
2019.01.17. - 2019.01.17.
Budapest
2019.01.14. - 2019.01.14.
Balassagyarmat
2019.01.12. - 2019.01.12.
Budapest
2019.01.12. - 2019.03.05.
Budapest
2019.01.12. - 2019.02.10.
Budapest
2019.01.12. - 2019.04.07.
Szolnok
2019.01.10. - 2019.01.30.
Kecskemét
Koszta József Múzeum - Szentes
A szentesi Koszta József Múzeum főbejárata
Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1.
Telefonszám: (30) 605-4680
Nyitva tartás: K-P 10-17, Szo-V 10-18
Ettől eltérő időpontban bejelentkezés alapján.
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a múzeum pénztára hétköznap 16.30-kor, hétvégén 17.30 órakor zár!
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2018.05.02. - 2018.06.20.
egyházművészet, időszaki kiállítás, Vallás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1500 HUF
Belépő felnőtteknek
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
1000 HUF
Belépő diákoknak
1200 HUF
Belépő diákoknak
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
500 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
1100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
1200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
500 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 3 gyermek)
4800 HUF
/ család
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozásra)
250 HUF
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozásra, bérlettel nem rendelkezőknek)
450 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
3500 HUF
Fotó
500 HUF
Videó
500 HUF
Keresztény-, vallásos-, szakrális-, egyházi- és liturgikus művészet. Mikor alapító kurátorként elindítottuk Kecskeméten a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálékat, tudatos döntés volt a részünkről, hogy az adott lehetőségek közül a legszélesebb kört érintő területet választottuk. Véleményünk szerint ugyanis a kiállítás-sorozathoz kapcsolódó, s az előbbiekben említett fogalmak bármelyikének a kiemelése esetén, jelentősen leszűkítettük volna a lehetőségeinket a 21. századi és a mindenkori kortárs magyar művészeten belül. A keresztény tematikát, mint az európai művészet egyik legfőbb összetevőjét, egyfajta útjelzőként kiemeltük, sőt a sorozat nevében is jeleztünk. Az elmúlt majd két évtized során tehát a Kecskeméti Képtár (jelenlegi nevén a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye) fő tevékenységi és gyűjtőköre a keresztény tematika jegyében alakult. A 2000. évi „próbatárlatot” követően, 2002-ben, az első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet választottuk, majd 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első 11 fejezetét. A harmadik biennálén, 2006-ban az oltár volt a téma, míg a negyediken Krisztus példázatait „adtuk fel”. 2009/2010-ben az Apokalipszis, a Jelenések könyve volt az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program, 2013 tavaszán az angyalok, míg 2015-ben, a hetediken a gyermekek, a gyermekség. A legutóbbi alkalommal, 2016-ban pedig a magyar és a magyarországi szentek. A szentesi tárlattal párhuzamosan, május 27-ig látogatható a kilencedik biennálé, melynek alcíme ezúttal A hét főbűn – Hieronymus Bosch nyomában. A sorozat sikerét jelzi, hogy rekordszámú jelentkező, 236 művész 234 alkotást, illetve sorozatot adott be, amiből a zsűri összesen 126 alkotó 125 művét javasolta kiállítani és a katalógusban megjelentetni.

A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé első kilenc alkalma során összesen 1105 alkotást sikerült kiállítanunk a mindenkori zsűri után a kecskeméti Cifrapalotában, ami jól mutatja, hogy mennyire hiányzott egy ilyen sorozat a magyarországi kiállítási palettáról. A biennálék alkalmával sokan fölkapták a fejüket, s végre többen is észrevették, hogy a rendszerváltozás ellenére ez a terület még mindig a mesterséges ideológiai elfojtás következményeit nyögi. Magyarországon a kilencvenes évekig a fiatalabb nemzedékek legjobbjai a keresztény ikonográfiával szinte nem is találkozhattak, legfeljebb csak egy lehetőleg minél távolabbra tolt művészeti hagyományként, művészettörténeti leckeként, tévesen azt sugallva, hogy itt csupán egy végtelenül elavult, korszerűtlen, további alkotások létrehozására méltatlan területről van szó. A keresztény mitológia azonban mélyebben gyökerezik Európa kultúrájában, gondolkozásmódjában, művészetének történetében és különösen az emberi lelkekben annál, hogy valaha is teljes egészében elveszítse a mindenkor érvényes aktualitását. Sebastian Francknak, Bruegel kortársának szavai ma is érvényesek: „Az egész Biblia újból és újból megismétlődik: Ádám bűnbeesése, a tudás fája, a bűnbánat, ugyanígy a halál és az élet… Krisztus szenvedései a maguk módján mindennap végbemennek és az összes története a Bibliának szintén… Bennünk a belsőnkben, innen jön ki minden, és ha úgy alakulna, hogy Krisztus külsőleg visszatérne, mint ahogy tagjaiban mindennap jön és szenved, úgy ismét újra és újra megfeszítjük őt, apáink mértékét betöltve”.

A keresztény biennálékhoz kapcsolódik az a szintén bő másfél évtizede folyó módszeres gyűjtői tevékenység, melynek eredményeként a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményén belül létrehoztunk egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet. A kollekció szerencsére folyamatosan gyarapodik, melynek köszönhetően már túl vagyunk a 400. beleltározott tételen. Gyarapítási keret hiányában a fő módszer a művészek rábeszélése arra, hogy ajánlják fel műveiket a múzeumnak. A gyűjtemény összetétele, minősége tehát alapvetően az alkotók jóindulatától és az egyes biennálék témájától függ, éppen ezért igyekszünk kihasználni a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt műtárgyvásárlási pályázatokat is. Az alkotóktól tudjuk, hogy adományozási kedvüket jelentősen fokozták azok a tárlatok, melyeken egy-egy válogatást mutattunk be, így élővé téve ezt a múzeumi tárgy együttest (pl. Eger, Zsinagóga Galéria; Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria; Kiskunfélegyháza, Szent István templom; Zalegerszeg, Göcseji Múzeum). Az eddigi legnagyobb lélegzetű bemutató a Pécsi Galériában volt 2014-ben, ahol 94 művész 121 alkotását lehetett megtekinteni. A leglátogatottabb pedig a következő év tavaszán a budapesti Szent István Bazilika lovagtermében Útmutató – Kortárs Keresztény Művészeti Gyűjtemény Kecskeméten címmel megrendezett tárlat volt, amelyet 56 ezren tekintettek meg. 2016 végén a Vizivárosi Galériában pedig sor került az első olyan kiállításunkra is (Karácsonyi Tárlat XV. – Szakralitás a kortárs zománcművészetben), ahol egy műfajt kiemelve, illetve az adott területet képviselő művészeti egyesülettel (Tűzzománcművészek Magyar Társasága) együttműködve mutatkoztunk be. Végül 2017 nyarán a Magyar Művészeti Akadémia meghívására a Vigadó földszintén mutathattuk be a gyűjtemény egy részét. melyhez katalógus is társult. Mindezek a tények egyértelműen arra mutatnak, hogy a biennáléknak hosszabb távon is érezhető hatása van a magyar művészetben, s más egyedi vonásaival együtt külön helyet biztosít a többi kiemelkedő jelentőségű országos kiállítás-sorozat között.

ifj. Gyergyádesz László