Eseménynaptár
2019. június
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2019.06.20. - 2019.06.20.
Zalaegerszeg
2019.06.20. - 2019.07.31.
Sárvár
2019.06.19. - 2019.06.19.
Budapest
2019.06.19. - 2019.06.19.
Budapest
2019.06.19. - 2019.06.19.
Budapest
2019.06.18. - 2019.06.18.
Budapest
2019.06.18. - 2019.09.29.
Debrecen
2019.06.18. - 2019.08.15.
Budapest
2019.06.18. - 2019.07.06.
Budapest
2019.06.18. - 2019.07.13.
Budapest
2019.06.18. - 2019.08.20.
Budapest
2019.06.17. - 2019.06.21.
Budapest
2019.06.16. - 2020.01.19.
Budapest
2019.06.16. - 2019.08.25.
Budapest
2019.06.15. - 2019.09.15.
Tihany
2019.06.15. - 2019.06.30.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
Janus Pannonius Múzeum - Csontváry Múzeum - Pécs
Cím: 7621, Pécs Janus Pannonius utca 11.
Telefonszám: (72) 310-544
Nyitva tartás: K-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2018.04.26. - 2018.09.30.
időszaki kiállítás, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő diákoknak
350 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(20 fő felett)
300 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
350 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
3000 HUF
Tárlatvezetés idegen nyelven
5000 HUF
Több mint 200 éve, 1799-ben kerültek elő a bánáti Nagyszentmiklós határában azok az avarkori aranytárgyak (korsók, poharak, tálak), amelyek közül a fennmaradt 23 db aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került. A szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van a leletegyüttes hiteles, galvanoplasztikai másolata, melyet az április 26-án a Csontváry Múzeumban megnyílt kiállítás keretei közt a nagyközönség számára is bemutatnak.
Puszták aranya
A bánáti Nagyszentmiklós (ma Sannicolau Mare, Románia) határában 1799. július 3-án árokásás közben aranytárgyakra: korsókra, poharakra, tálakra bukkantak, a fennmaradt 23 db aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került.

A ma nagyszentmiklósi kincs néven ismert páratlan lelet koráról megtalálása óta folyik a vita, az aranylelet máig élénken foglalkoztatja a kutatókat, akik a kincs eredetéről vallott elképzeléseiket közel ezer cikkben és tanulmányban, három tanulmánykötetben foglalták össze. A kincs korának és hovatartozásának kérdése eddig három időpont és három nép köré csoportosult: 1. a kincs 8. századi és az avar művészet terméke; 2. a kincs 9. századi és az Alföld délkeleti részét és Erdélyt birtokló dunai bolgárok készítménye; 3. a kincs 10. századi és a honfoglaló magyarság kiemelkedő alkotása.

A számos bizonytalansággal övezett kincset először 1884-ben állították ki Magyarországon, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten. A kiállítás arra vállalkozott, hogy felvázolja azt a tárgyi és kulturális környezetet, amelyet a Nagyszentmiklóson előkerült kincs hátterének és párhuzamának tart. Ezt az irányt követi a Pécsett 2018. április 26-án megnyílt kiállítás is.

A nagyszentmiklósi kincs eredeti darabjait a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van a leletegyüttes galvanoplasztikai másolata, melyet a kiállítás keretei közt a nagyközönség számára is bemutatnak. A tárlat látogatói emellett a kiállított tárgyak segítségével megismerkedhetnek az avarok és a honfoglaló magyarok régészeti hagyatékával is.

A Puszták aranya – a nagyszentmiklósi kincs hiteles másolatai című kiállítást dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere nyitotta meg. A politikus utalt arra, hogy a bemutatott anyag részét képező tárgyakon fellelhető bikafej szimbóluma Pécsett sem ismeretlen – elég a Széchenyi tér déli részén található ivókútra gondolni. Páva Zsolt reméli, hogy minél többen megtekintik majd a tárlatot.