Eseménynaptár
2019. augusztus
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2019.08.18. - 2019.08.18.
Debrecen
2019.08.17. - 2019.08.17.
Budapest
2019.08.17. - 2019.08.17.
Veszprém
2019.08.15. - 2019.09.20.
Budapest
2019.08.10. - 2019.08.10.
Budapest
2019.08.10. - 2019.12.31.
Székesfehérvár
2019.08.05. - 2019.08.09.
Budapest
2019.08.04. - 2019.08.04.
Szécsény
2019.08.03. - 2019.08.03.
Budapest
2019.08.03. - 2019.08.03.
Debrecen
2019.08.03. - 2019.11.17.
Debrecen
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.20. - 2019.11.10.
Kápolnásnyék
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.11. - 2019.10.31.
Békéscsaba
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
Janus Pannonius Múzeum - Csontváry Múzeum - Pécs
Cím: 7621, Pécs Janus Pannonius utca 11.
Telefonszám: (72) 310-544
Nyitva tartás: K-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2018.04.26. - 2018.09.30.
időszaki kiállítás, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő diákoknak
350 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(20 fő felett)
300 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
350 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
3000 HUF
Tárlatvezetés idegen nyelven
5000 HUF
Több mint 200 éve, 1799-ben kerültek elő a bánáti Nagyszentmiklós határában azok az avarkori aranytárgyak (korsók, poharak, tálak), amelyek közül a fennmaradt 23 db aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került. A szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van a leletegyüttes hiteles, galvanoplasztikai másolata, melyet az április 26-án a Csontváry Múzeumban megnyílt kiállítás keretei közt a nagyközönség számára is bemutatnak.
Puszták aranya
A bánáti Nagyszentmiklós (ma Sannicolau Mare, Románia) határában 1799. július 3-án árokásás közben aranytárgyakra: korsókra, poharakra, tálakra bukkantak, a fennmaradt 23 db aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került.

A ma nagyszentmiklósi kincs néven ismert páratlan lelet koráról megtalálása óta folyik a vita, az aranylelet máig élénken foglalkoztatja a kutatókat, akik a kincs eredetéről vallott elképzeléseiket közel ezer cikkben és tanulmányban, három tanulmánykötetben foglalták össze. A kincs korának és hovatartozásának kérdése eddig három időpont és három nép köré csoportosult: 1. a kincs 8. századi és az avar művészet terméke; 2. a kincs 9. századi és az Alföld délkeleti részét és Erdélyt birtokló dunai bolgárok készítménye; 3. a kincs 10. századi és a honfoglaló magyarság kiemelkedő alkotása.

A számos bizonytalansággal övezett kincset először 1884-ben állították ki Magyarországon, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten. A kiállítás arra vállalkozott, hogy felvázolja azt a tárgyi és kulturális környezetet, amelyet a Nagyszentmiklóson előkerült kincs hátterének és párhuzamának tart. Ezt az irányt követi a Pécsett 2018. április 26-án megnyílt kiállítás is.

A nagyszentmiklósi kincs eredeti darabjait a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van a leletegyüttes galvanoplasztikai másolata, melyet a kiállítás keretei közt a nagyközönség számára is bemutatnak. A tárlat látogatói emellett a kiállított tárgyak segítségével megismerkedhetnek az avarok és a honfoglaló magyarok régészeti hagyatékával is.

A Puszták aranya – a nagyszentmiklósi kincs hiteles másolatai című kiállítást dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere nyitotta meg. A politikus utalt arra, hogy a bemutatott anyag részét képező tárgyakon fellelhető bikafej szimbóluma Pécsett sem ismeretlen – elég a Széchenyi tér déli részén található ivókútra gondolni. Páva Zsolt reméli, hogy minél többen megtekintik majd a tárlatot.